A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljük a függvényt röviden -nal. Ez az előírt és számközökben mindenütt értelmezve van, mert ezek minden számával elvégezhető a négy alapművelet (a szögletes zárójelen belüli osztás is). A függvény a , , , helyeken, ill. a , , , helyeken eggyel-eggyel csökken, az ezek által meghatározott 5‐5 részintervallumon belül állandó; az első, ill. második intervallum első részintervallumán , ill. az értéke. Így, a függvényt előállító kifejezést alakban írva, együtthatója az említett részintervallumokban állandó, tehát a függvény grafikonjának ide eső része egy-egy egyenesszakasz, melynek meghosszabbítása átmegy az -tengely ordinátája pontján, meredeksége rendre , , , , , ill. , , , , . Az osztópontokban a meredekség a tőlük balra felvett értékkel egyezik meg. A felsorolt 4‐4 osztópontban a függvény balról folytonos, minden más pontban folytonos. Mivel a grafikon a ponton átmenő egyenesek szakaszaiból áll, ábrázolhatjuk pl. úgy, hogy minden szakaszból még egy-egy pontot megrajzolunk. Célszerű az egyes részintervallumok jobb végpontjában vett függvényértéket ábrázolni. Itt , és így , tehát ezek az osztópontok egy egyenesen sorakoznak, azonban a ‐ és abszcisszájú pontok már nem tartoznak a grafikonhoz.
Hasonló megállapítás tehető az egyenesszakaszok bal oldali iránypontjára (végpontjára, amely azonban már nem tartozik a grafikonhoz, az ábrán üres körrel jelölve). Itt helyére a (egész) számnál -gyel kisebb szám lép, és így , vagyis ezek a pontok azon az egyenesen sorakoznak, amely az előbbinek a koordinátatengelyekre vett tükörképe. Mindezekből azt is látjuk, hogy grafikonunk ‐ a tele és üres köröktől eltekintve ‐ szimmetrikus az tengelyre.
Horváth István (Nagykanizsa, Landler J. Gimn., IV. o. t.) |
|