|
Feladat: |
F.1657 |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Beck J. , Eller J. , Fiscer Ágnes , Gegesy F. , Göndőcs F. , Lukács P. , Maróti György , Simon Júlia , Szalontai Á. |
Füzet: |
1970/április,
149 - 151. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Trigonometriai azonosságok, Egyenlő szárú háromszögek geometriája, Érintőnégyszögek, Koszinusztétel alkalmazása, Szögfüggvények, síkgeometriai számítások, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1969/március: F.1657 |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. 1. ábra a) A szerkesztés szerint egyenlő szárú háromszög, így (1. ábra)
és a cosinustétel alkalmazásával | | (2) | Hasonlóan a egyenlő szárú háromszögből és a cosinustételt a háromszögre alkalmazva | | (3) | És mivel belülről érinti négyszögünk oldalait, azért innen tehát (2) és (3) jobb oldalai egyenlők. igy pedig , hiszen szakaszok hossza pozitív. 2. ábra b) Ha nincs az belsejében, akkor azokban a háromszögekben sincs benne, amelyeket egy‐egy oldalának elhagyásával kapunk, így bármelyik ilyen háromszögnek külső érintő köre. Nem nehéz belátni, hogy csak a 3. ábra a) és b) részén látható típusú helyzetekkel kell foglalkoznunk (mert a 2. ábra típusában benne van a konkáv -ben). 3. ábra Foglalkoznunk kell mind a két esettel. Mert bár igaz, hogy a 3a) és 3b) ábrák csupán betűzésben különböznek: az a) ábrán az és szögeknek a tartományában, ill. a csúcsszögtartományában van benne, a és szögeknek pedig a mellékszögtartományában, és a b) ábra ebből az és betűpárok felcserélésével keletkezett, a feladat szempontjából viszont az pár szerepe és a páré egymástól különböző. A 3a) ábra esetében az állítás érvényes marad, mert a bejelölt érintési pontok felhasználásával a (2)-beli különbség, az egyes csúcsokból húzott érintőszakaszok egyenlőségét felhasználva, egyenlőnek adódik a (3)-beli különbség -szeresével:
tehát fenti záró következtetésünk érvényes. Ebben a helyzetben ezt találtuk: és ez a 3b) ábra betűzése szerint a következőbe megy át: ennek alapján pedig a (2) és (3)-beli különbségekre semmit sem mondhatunk ki, ebben az esetben a feladat állítása általában nem marad érvényben (deltoid esetében megmarad, de ennek szimmetriája miatt semmitmondó). Eredményeink így is kimondhatók: ha az egyenesek egyike sem választja szét a kört és a négyszöget, vagy mindegyike szétválasztja, akkor az állítás érvényes ‐ és ekkor -hez is, -hez képest is és egyformán helyezkednek el ‐, ha pedig és egyike elválasztja -t -től, a másika nem, akkor az állítás nem érvényes. Csekély módosítással viszont érvényes lesz az állítás a 3b) ábra esetére is. A (2) zárójelében álló mínusz jel az (1)-beli mínusz jelből öröklődött át, így az (5) bal oldalán álló plusz jelet úgy használhatnók fel, ha (1)-ben is plusz jel állna, más szóval, ha a szög mellékszögét használjuk fel. Ez azt jelenti, hogy pl. -et felé, -t pedig a -vel ellentétes irányban felmérve ─ és persze (3)-ra tekintettel ugyanígy -t a -vel ellentétes irányban ‐ az állítás érvényessé válik a 3b) ábra esetében is.
Maróti György (Győr, Czuczor G. Bencés Gimn., III. o. t.) |
dolgozata alapján, kiegészítésekkel |
|
|