A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. a) Jelöljük a háromszög adott helyzetű csúcsait és -vel, a belőlük induló súlyvonalakat , -vel. Ezek aránya . Ezek mértani helyet adnak az súlypontra, továbbá a harmadik csúcsra, -re.
Ugyanis harmadoló tulajdonsága folytán az és távolságok aránya szintén , így csak az , alappontokhoz és a aránymutatóhoz tartozó Apollóniosz-körön lehet. Ennek az egyenesen levő átmérője az a szakasz, melynek végpontjai az távolság -hoz közelebbi harmadolópontja és -nek -ra vonatkozó tükörképe. Másrészt ‐ a belőle kiinduló súlyvonal révén ‐ mindig az képe abban a centrális hasonlóságban, melynek középpontja az szakasz felezőpontja, aránymutatója pedig , ezért csak azon a körön lehet, amely -nek képe a mondott transzformációban. Ennek középpontja ugyancsak az egyenesen van, átmérőjének , végpontjaira , és iránya ugyanaz, mint iránya, tehát azonos -val, másrészt , így -nek középpontjára nézve, , vagyis az pont tükörképe -re nézve, és sugara . b) Második mértani helyet ad -re a háromszög adott szögének nagysága. Ez , , mindegyike lehet. Az első két esetben mértani helye az (ill. ) csúcsú és az (ill. ) félegyenessel (ill. ) szöget bezáró félegyenes és ennek az tengelyre való tükörképe (az ábrán példaképpen feltüntettünk egy , és egy ‐ tőle természetesen független ‐ félegyenespárt). Ha pedig a szög-adat , akkor mértani helye az szakasz nyílású látöszögkörívpárja, . A csúcs megfelelő helyzeteit a feladat mindhárom változatában az utóbbi mértani helynek -vel közös pontjai adják. A szerkesztések helyessége nyilvánvaló. A megoldások száma: I. adott esetén , esetén ; II. adott esetén 2, esetén (az ábra , -je esetén nincs megoldás),
a határszög, eβ és kc érintkezése esetére, a KBC* derékszögű háromszögből adódott, a fentiek szerint sinKBC*∢=2/3.
Divinyi Sándor (Budapest, I. István Gimn., III. o. t.) |
Lásd legutóbb az 1192. gyakorlatban, K. M. L. 39 (1969) 17. o. |