|
Feladat: |
F.1649 |
Korcsoport: 14-15 |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Bajmóczy E. , Barbarits A. , Beck J. , Chikán B. , Csetényi A. , Donga Gy. , Fazekas B. , Fazekas G. , Fischer Ágnes , Frankl P. , Füredi A. , Gönczi I. , Hadik R. , Harmat Péter , Hermann T. , Inczédy Sarolta , Kálmán M. , Kebely Ágnes , Kemény A. , Kérchy L. , Kirschner I. , Kóczy L. , Komjáth P. , László I. , Lázár A. , Lukács P. , Magyar Á. , Martoni V. , Molnár Gy. , Németh Iván , Nikodémusz Anna , Papp Z. , Prőhle T. , Reviczky J. , Schván P. , Somorjai G. , Szalontai Á. , Terjéki J. , Várhegyi Éva , Walthier T. , Waszlavik L. |
Füzet: |
1969/szeptember,
15 - 17. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Irracionális számok és tulajdonságaik, Síkgeometriai számítások trigonometria nélkül sokszögekben, Szimmetrikus sokszögek, Ellenpélda, mint megoldási módszer a matematikában, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1969/február: F.1649 |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. a) Legyen egy a feltevéseket teljesítő nyolcszög , vagyis mindegyik szöge . Az , egyenesek metszéspontját -vel jelölve egyenlő szárú derékszögű háromszög, mert -nél és -nél levő szöge, mint -nek külső szöge, , így a derékszög, . Ugyanígy , ez a négy egyenes egy téglalapot határol (1. ábra).
1. ábra Ezek alapján
és ezek egyenlőségéből, kellő rendezéssel Itt a bal oldal egész szám, és egész a jobb oldali zárójel értéke is. Ez csak úgy lehetséges, ha mindkét oldal . Ha ugyanis egyik nem az, akkor a másik sem, így pedig egyenlő volna a zárójeles kifejezés és a bal oldal hányadosával, ami racionális szám, holott irracionális szám. Eszerint , s mivel még párhuzamosak is, paralelogramma, azért átlói, és felezik egymást az metszéspontjukban, más szóval az , , valamint , csúcs-párok egymás tükörképei -ra nézve. Ugyanígy , ezért felezőpontja ‐ az pont ‐ felezi -t is, másrészt alapján ‐ mint felezőpontja ‐ a átlót is felezi, tehát kerületének és részei egymás tükörképei -ra nézve. Ezt kellett bizonyítanunk. b) Példát mutatunk egész oldalú, egyenlő szögű és centrálisan nem szimmetrikus hatszögre és -szögre, ezek mutatják, hogy a nyolcszögre vonatkozó állítás megfelelője hatszögre és -szögre nem érvényes. Messe egymást a egységnyi oldalú szabályos hatszög és oldalegyenese -ben, és legyen az szabályos háromszög -vel párhuzamos és egyirányú középvonala (2. ábra).
2. ábra Ekkor az hatszög mindegyik szöge , és egymás utáni oldalainak hossza rendre , , , , , , a szemben fekvő oldalpárok különbözők, az idom nem centrálszimmetrikus. Legyen másrészt a egységnyi oldalú szabályos -szög egymás utáni oldalából álló törött vonal (3. ábra), a oldal fölé kifelé írt szabályos háromszögnek -vel párhuzamos és egyirányú középvonala , a és a háromszöget ebben a körüljárásban paralelogrammává kiegészítő pont , ill. .
3. ábra Könnyű belátni, hogy ez rajta van az , ill. oldal meghosszabbításán, így a -szög kerületének mondott részét -fel pótolva megfelelő ellenpéldát adtunk: a szögek egyenlők a megfelelő eredeti oldalak szögével, tehát egymással is, az oldalak hosszai , , , , , és nyilvánvalóan nem áll fenn centrális szimmetria.
Harmat Péter (Mosonmagyaróvár, Kossuth L. Gimn., III. o. t. ) |
|
|