A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. A szabályos oktaéder leírását és szimmetriáit ismertnek vesszük, nem bizonyítjuk. A befestendő modelleket mozgathatónak tekintjük. A lap párhuzamos párt alkot, így a színek mindegyikével párt, azaz lapot festünk be. Egy szín-elrendezés meghatározásához elegendő megadni egyetlen csúcsban az ott összefutó lap színeinek kölcsönös helyzetét, hiszen ezek közt nincs párhuzamos, és így mindegyik szín egyik előfordulását elhelyeztük. A választott csúcs szín-rendjét úgy írjuk le, hogy a csúcsba befutó tengelyt szemünk felé irányítjuk és egyik ‐ mondjuk a piros ‐ laptól az órajárással szemben haladva megadjuk az egymás után látott három színt (az utolsó után ismét a piros következik). A piros utáni első szín -féleképpen választható, a következő -féleképpen, és ezzel az utolsó lap színe is kiadódott; ezek szerint egy csúcs környezetének (a befutó lapnak) színezése -féleképpen lehetséges. A teljes oktaéderre ezekből adódó színezések azonban nem különböznek egymástól. Megmutatjuk ugyanis, hogy az oktaédernek kívánt színezésében mind a csúcs szín-rendje különböző; ebből következik, hogy a mondott -féle megindulás ugyanarra az eredményre vezet. Valóban, két szemben levő csúcs színezése különböző, mert pl. az elülső csúcsbeli jobb felső lapot pirosra, a továbbiakat rendre fehérre, zöldre, kékre festve (1. ábra) a hátulsó csúcsban összefutó lapok belső oldalát ugyancsak , , , sorrendben látjuk ‐ éspedig -t balról lent ‐, ezért -ra hátulról ‐ azaz kivülről ‐ ránézve , , , a sorrend.
1. ábra Két szomszédos csúcs szín-rendje pedig azért különböző, mert az összekötő élükben összefutó két lap színei a két leírásban közvetlenül egymás mellett állnak, de ellentétes sorrendben. A példát folytatva a felső, az alsó, a bal és a jobb csúcs leírása rendre | |
Ezzel állításunkat bebizonyítottuk. Horváth László (Hódmezővásárhely, Bethlen G. Gimn., I. o, t.)
II. megoldás. Egyszerűbben jutunk a fenti eredményhez, ha az oktaéder lapját fordítjuk látósugarunkra merőleges helyzetbe, ezt festjük pirosra, és a vele élben szomszédos három lap szín-sorrendjét írjuk elő: , , (2. ábra).
2. ábra A hátul levő párhuzamos lapok belső oldalait ugyancsak , , sorrendben látjuk a hátsó lap körül (-kal elfordulva), eszerint hátulról nézve az oktaéderre, a lappal szomszédos lapok sorrendje , , , az elülsőtől különböző. Márpedig körül a három további színt ciklikusan csak különböző sorrendben helyezhetjük el, a két kiindulás a (teljes) oktaédernek ugyanarra a szín-rendjére vezet. (A két szín-rendet egy-egy modellen megvalósítva, ezek úgy forgathatók, hogy a megfelelő csúcsaikat összekötő lapok ugyanolyan színűek.) Schűgerl Márta (Budapest, I. István Gimn., III. o. t.)
|