Feladat: 1616. matematika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: -
Megoldó(k):  Bálványos Z. ,  Bárány S. ,  Draschitz Rudolf ,  Gulyás A. ,  Göndöcs F. ,  Hárs L. ,  Jankó B. ,  Katona V. ,  Koren A. ,  Lempert L. ,  Maróti Péter ,  Máthé Mariann ,  Nagy András ,  Nagy Dénes ,  Nagy Zsigmond ,  Pál J. ,  Pintér Ágnes ,  Sax Gy. ,  Szabó Zsolt ,  Zambó Péter 
Füzet: 1971/február, 50 - 52. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Másodfokú (és arra visszavezethető) egyenletek, Vetítések, Háromszög alapú hasábok, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1968/május: 1616. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. Legyen a metszet A csúcsának merőleges vetülete a B-t tartalmazó oldalélen A1, ugyanígy B és C vetülete a C-t, ill. A-t tartalmazó oldalélen B1, ill. C1.

 

 

Így AA1=BB1=CC1=d, és az ABC háromszög csúcsainak magasságkülönbsége (a hasáb alapháromszögét vízszintes síkra téve) az ABA1, BCB1, CAC1 derékszögű háromszögekből rendre
A1B=c2-d2,B1C=a2-d2,C1A=b2-d2.(1)

Az a, b, c szakaszhosszak egyenértékű szerepet játszanak a feladatban, ezért föltehetjük, hogy nagyságviszonyuk:
abc,
ezért
A1BC1AB1C,
és ebből
A1B=C1A+B1C,c2-d2=b2-d2+a2-d2,


hiszen a legnagyobb magasságkülönbség egyenlő a másik kettő összegével, az ACB törött vonaldarabon két lépésben ugyanannyit emelkedünk, mint a két végpontját összekötő egyenes szakaszon. Négyzetreemeléssel, átrendezéssel, újabb négyzetreemeléssel, végül 0-ra redukálva az egyenletet:
c2-d2=a2+b2-2d2+2(a2-d2)(b2-d2),d2+c2-a2-b2=2(a2-d2)(b2-d2),d4+2(c2-a2-b2)d2+(c2-a2-b2)2=4a2b2-4(a2+b2)d2+4d4,3d4-2(a2+b2+c2)d2+{4a2b2-(c2-a2-b2)2}=0,(2)


ami d2-re másodfokú egyenlet.
A diszkrimináns 1/4 része így alakítható:
D=(a2+b2+c2)2-12a2b2+3(c2-a2-b2)2==4(a4+b4+c4-a2b2-a2c2-b2c2)==(a2+c2-2b2)2+3(c2-a2)20,(3)
tehát a d2-re adódó értékek valósak (az utolsó lépésben az idézett megoldás egyik átalakítását fordított irányban alkalmaztuk).
Könnyű megmutatni másrészt az U2-V2=(U-V)(U+V) szorzattá alakítás háromszori alkalmazásával, hogy az egyenlet d-t nem tartalmazó tagja egyenlő az ABC háromszög területe 4-szeresének négyzetével, tehát pozitív szám. d2 együtthatója viszont negatív (és d4 együtthatója pozitív), vagyis a két (valós) d2 gyöknek a szorzata is, összege is pozitív, tehát mindkettő pozitív.
 

A (2) gyökei csak D=0 esetén egyenlők, és ez csak akkor áll be, ha (3)-nak mindkét tagja 0, azaz c2=a2, és így az első tagból a2=b2, vagyis ha a=b=c. Ekkor, mint könnyen látható, d is egyenlő velük.
Ha viszont a, b és c nem mind egyenlők, akkor D>0, és a d2-re adódó nagyobbik érték nagyobb a2-nél, tehát (1) szerint feladatunk szempontjából nem használható, eszerint a szabályos háromszög alapidom keresett oldalhosszára nézve egyértelműen
d2=13{a2+b2+c2-2a4+b4+c4-a2b2-a2c2-b2c2}.(4)

 

II. Az 1527. feladatban az egyenes hasáb alapháromszögének oldalai voltak a, b, c, és a hasáb szabályos háromszög alakú (ferde) metszetének d oldalára kapott eredmény (4)-től csak a négyzetgyök előjelében tér el. Eszerint az a d érték ‐ bár kissé más összefüggésekből kaptuk ‐ számértékben egyenlő (2)-nek a nagyobbik gyökével.
 

Draschitz Rudolf (Budapest, Landler J. Gépip. Techn.)

Nagy Zsigmond (Budapest, Kaffka M. Gimn.)