A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az abszolút érték jelet és kifejezésében elhagyhatjuk, hiszen egy számnak és a ()-szeresének ugyanazok a számok az osztói. (,,Szám''-on megoldásunk során csak egész számokat értünk.) Láttuk, hogy az (1) számnégyesre teljesül eszerint akkor és csak akkor van -nél nagyobb közös osztójuk, ha közülük bármelyik háromnak van. Elég tehát kizárni annak lehetőségét, hogy az (1) közül választott két szám közös osztója egyszersmind a további két szám egyikének is osztója legyen. Könnyű belátni, hogy ennek szükséges feltétele: , , és -nak ne legyen -nél nagyobb közös osztója, különben az (1) számok közös osztója lenne. Ez a feltétel azonban nem elegendő, pl. , , , esetén számaink , , , és közös osztójuk (viszont és értékét felcserélve nincs közös osztó). és páros, ezért -nak páratlannak kell lennie, vagyis , , és közül egynek vagy háromnak páratlannak kell lennie. Ekkor és ellentétes párosságúak. és legnagyobb közös osztóját -vel jelölve ugyanez a legnagyobb közös osztója -nek és -nek, és ekkor és minden közös osztója a -nek osztója. Eszerint a feladat követelménye akkor és csak akkor teljesül, ha -nek és pl. -nek nincs -nél nagyobb közös osztója. Mivel páratlan, elég vizsgálni -t, tehát az számoknak nem lehet közös osztója. (Ez magában foglalja azt is, hogy , , , -nak ne legyen közös osztója.)
Nagy Zsigmond (Budapest, Kaffka M. Gimn.) | Az 1085. gyakorlatban, K. M. L. 35 (1967) 66. o. |