Feladat: 1600. matematika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Barra Károly ,  Kemény András 
Füzet: 1969/január, 10 - 12. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Parabola, mint kúpszelet, Parabola, mint mértani hely, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1968/március: 1600. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Ismeretes, hogy az F fókuszt tükrözve a parabola bármely P pontjához tartozó t érintőre, P-nek a d vezéregyenesen levő V merőleges vetületét kapjuk, vagyis amely pontra a definíció szerint PV=PF. Eszerint a szóban forgó P' pont V-nek képe a t, n egymásra merőleges egyeneseken való, egymás utáni két tükrözés után. Azt is tudjuk, hogy két ilyen tükrözés eredménye ugyanaz, mint a tengelyek metszéspontjára ‐ itt P-re ‐ való tükrözésé, tehát P' a VP félegyenesen van, és VP'=2VP.
Eszerint a keresett p' mértani hely az adott p parabolából áll elő, ennek a vezéregyenesére merőleges irányú 2:1 arányú nyújtásával. Bebizonyítjuk, hogy p' is parabola. Evégett megadunk egy olyan F' pontot és d' egyenest, melyektől p'-nek minden pontja egyenlő távolságra van.

 

 

Ennek során felhasználjuk az ábra alakzatának alábbi két tulajdonságát. F-nek a fenti t érintőn levő Q vetülete rajta van p-nek c csúcsérintőjén, így a mondott tükrözés miatt FQ=QV, eszerint Q rajta van az a parabolatengely és a VP egyenes közti síksáv q szimmetriatengelyén. Továbbá c és VP metszéspontját W-vel jelölve FCQ és QWP hasonló derékszögű háromszögek, ezért
FC:CQ=QW:WP=CQ:WP.(1)
Mármost p-nek a tengelye egyszersmind p'-nek is szimmetriatengelye, hiszen F-et p-nek két az a-ra szimmetrikus pontjához tartozó normálisra tükrözve a tükörképek szimmetrikus helyzetűek a-ra. Ha pedig P-ként p-nek C csúcsából indulunk ki, P'-ként F-et kapjuk, mert ekkor a normális azonos az a tengellyel, és F képe önmaga. Azt sejtjük tehát, hogy p' csúcsa F, és így az F-en átmenő, a-ra merőleges c' egyenes p'-nek csúcsérintője.
Legyen még t-nek d-vel való metszéspontja R, ekkor a megállapított nyújtásból azt is sejtjük, hogy az RP' egyenes p'-nek érintője. Ezek alapján várható, hogy F'-t és d'-t az alábbiak szerint kapjuk: messe RP' a q egyenest Q'-ben, ekkor a Q'-ben RP'-re állított merőleges a-ból F'-t, a VP' egyenesből pedig d'-nek egy V' pontját metszi ki, és így d' a V'-ből a-ra állított merőleges.
Ezt fogjuk bizonyítani. Így mindenesetre Q'F'=Q'V', és így P'F'=P'V', P egyenlő távolságra van F'-től és d'-től. Ezért csak azt kell belátnunk, hogy a szerkesztett F' pont és d' egyenes helyzete független P megválasztásától.
Q' rajta van c'-n, mert qVP' és VP'=2VP miatt q-nak az RVP' háromszögbe eső szakaszát az RP súlyvonal felezi, Q'-nek d-től való távolsága 2-szer akkora, mint Q-é, egyszersmind c-nek d-től való távolsága. Legyen még c' és V'P' metszéspontja W', ekkor
W'P'=VP'-VW'=2VP-2VW=2(VP-VW)=2WP,
ezért az F'C'Q' és Q'W'P' hasonló derékszögű háromszögek, valamint (1) felhasználásával
F'C'=Q'W'C'Q'W'P'=CQ2W'P'=CQ22WP=FC2=állandó.
Fordítva, p'-nek minden P' pontja előáll p-nek abból a P pontjából, amelyet a P'-n átmenő, a-val párhuzamos egyenes metsz ki.
Eszerint p' valóban parabola, csúcsa azonos F-fel, vezéregyenese pedig a CF szakasz felező merőlegese (paramétere fele akkora, mint az adott parabola paramétere).
 

Megjegyzés. A versenyzők a VP'=2VP összefüggés megállapítása után kizárólag koordináta-geometriai úton dolgoztak.
Legyen az adott parabola egyenlete
x=y22k,(2)
ennek vezéregyenese az x=-k/2 egyenes, így ha P koordinátái (x,y), akkor VP=x+k/2, és ezért VP'=2VP=2x+k és P'-nek x', y' koordinátái:
x'=VP'-k2=2x+k2,y'=y.
Innen
x=12(x'-k2),y=y',
és ezeket (2)-be helyettesítve P'-re a következő összefüggés áll fenn:
x'=y'2k+k2.
Ez pedig parabola egyenlete, melynek tengelye az x tengely (a pozitív fele), paramétere k'=k/2 és csúcsa a (k/2,0) pont, ennélfogva fókusza és vezéregyenese:
F'(3k4,0),x=k4.

 Kemény András (Budapest, Berzsenyi D. Gimn., II. o. t.)
 Barra Károly (Salgótarján, Madách I. Gimn., IV. o. t.)