Feladat: 1598. matematika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Füzet: 1968/november, 136 - 140. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Kör egyenlete, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1968/március: 1598. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. m0 miatt v0, és így mindig fennáll y0, másrészt u0. A kifejezések mindig értelmezve vannak, mert közös nevezőjük nem kisebb, mint v2, ami pedig pozitív. (1) alapján

x+1=2(1-u)(1-u)2+v2,(3)
ezt (2)-vel osztva
x+1y=1-uv=1-umu,
és innen mindig
u=yy+m(x+1),v=myy+m(x+1),(4)
ugyanis a nevező nem tűnik el, mert (2) és (3) alapján
y+m(x+1)=2m(1-u)2+v20.

Ezekre támaszkodva könnyen megkapjuk x, y és m kívánt alakú összefüggését. (4) alapján
1-u=m(x+1)y+m(x+1),
és így (2)-nek
(1-u)2+v2=2vy
átrendezett alakjából:
m2(x+1)2[y+m(x+1)]2+m2y2[y+m(x+1)]2=2my+m(x+1),(x+1)2+y2=2m[y+m(x+1)],x2+(y-1m)2=1+1m2.(5)



Ez kör egyenlete, melynek K középpontja és r sugara:
K(0,1m),r=1+1m2.
Kizártuk azonban az y=0 értéket, amelyhez (5) alapján x=±1 tartozik, ennélfogva a kérdéses vonal a mondott kör, az x tengelyen levő (1, 0) és (-1, 0) metszéspontok kihagyásával (a körnek az x tengely fölötti és alatti íve).
 

Megjegyzések. 1. Megkaphatjuk (5)-öt a következő meggondolással is. A kérdéses vonal minden pontjához tartozik az u, v paramétereknek legalább egy, az előírások szerinti értékpárja, ill. a v=mu összefüggésnek és m állandó voltának figyelembevételével legalább egy u érték. Erre a pont mindkét koordinátája alapján 2-2 érték jön szóba, mert (1)-ből és (2)-ből u szerinti rendezéssel (ami a föltevések szerint ekvivalens átalakítás):
(1+m2)(x+1)u2-2xu+(x-1)=0,(6)(1+m2)yu2-2(m+y)u+y=0.(7)


Ez azt jelenti, hogy (6)-nak és (7)-nek van közös gyöke.
Várható, hogy ilyen esetben a két egyenlet együtthatói között összefüggés áll fenn, hiszen tetszés szerinti együtthatók esetén két másodfokú egyenlet 2-2 gyöke között nem várhatók egyenlők. Ezt az összefüggést keressük meg az,
a1z2+b1z+c1=0,a2z2+b2z+c2=0


egyenlet-pár esetére, majd alkalmazzuk feladatunkra. Legyen közös gyökük z1, ekkor fennáll
a1z12+b1z1+c1=0,(8)a2z12+b2z1+c2=0.(9)


Először z12, majd z1 kiküszöbölésével (azaz (8)-at -a2-vel, (9)-et a1-gyel, majd b2-vel, ill. -b1-gyel szorozva és összeadva)
(a1b2-a2b1)z1+(a1c2-a2c1)=0,(a1b2-a2b1)z12+(c1b2-c2b1)=0.


Mármost az elsőből
(a1b2-a2b1)2z12=(a2c1-a1c2)2,
a másodikat a1b2-a2b1-gyel szorozva és a kapott összefüggést felhasználva:
(a2c1-a1c2)2+(a1b2-a2b1)(c1b2-c2b1)=0.(10)
Ez a keresett összefüggés, közös gyökkel bíró két másodfokú egyenlet együtthatói között.
Esetünkben (6) és (7) együtthatóival (10) alapján:
4(1+m2)2y2+4(1+m2)[y+m(x+1)][m(x-1)-y]=0,
ami ismét (5)-re vezet.
2. Sejtést kaphatunk a kérdéses vonalra vonatkozóan néhány pontjának ábrázolásával is. Az 1. ábrán m=2 esetére az u=±0,1, ±0,2, ±0,4, ±0,6, ±0,8, ±1, ±2 értékekkel kapott pontok kört rajzolnak ki.
 

 

1. ábra
 

II. megoldás. Az előző megoldás (3) és (2) formulájában a jobb oldalak számlálói a nevezőkben szereplő négyzetek alapjai. Így a két kifejezés négyzetét összeadva egyszerűsíteni lehet:
(x+1)2+y2=4(1-u)2+v2,vagy[(x+1)2+y2][(1-u)2+v2]=4.



Ennek geometriai értelmet adhatunk, ha u-t, v-t is koordinátáknak fogjuk fel. A két tényező még szimmetrikusabbá válik, ha a ξ=-u, η=v koordinátákkal meghatározott R pontot tekintjük. Ehhez az
x=1-ξ2-η2(ξ+1)2+η2,(1*)y=2η(ξ+1)2+η2(2*)


összefüggés egy P (x, y) pontot rendel, az R0 (-1, 0) pont kivételével, amire az (1*), (2*) formuláknak nincs értelme. Fönt nyert összefüggésünk pedig az
[(x+1)2+y2][(ξ+1)2+η2]=4
alakot nyeri, amiből pontjaink távolságára az
R0PR0R=2(11)
összefüggés következik. A (3) és (2*) összefüggéseket
x+1=2R0R2(ξ+1),(3*)y=2R0R2η(2*)


alakban írhatjuk, vagyis x+1, y, a ξ+1-ből, ill. η-ból ugyanazzal a pozitív tényezővel való szorzás útján keletkezik, tehát P és R egy az R0-ból induló félegyenesen van. Ezzel leírtuk geometriailag azt a transzformációt, amely az (1*), (2*) képleteknek megfelelően rendeli minden az R0-tól különböző R(ξ,η) ponthoz a P (x,y) pontot. Ennél a transzformációnál speciálisan azok az R pontok önmaguknak felelnek meg, amelyekre R0R=2, vagyis az R0 középpontú, r=2 sugarú k kör pontjai és más pont nem.
Ha a feladat feltételei teljesülnek, és u0, akkor η/ξ=-v/u=-m0 is állandó, tehát az ilyen pontok egy-egy, az origón átmenő és az x, y tengelyektől különböző egyenesen vannak. Így a feladatot geometriailag a következővé alakítottuk át: A leírt transzformáció mibe visz át egy a k kört két pontban metsző, annak R0 középpontján nem átmenő, tetszőleges e egyenest?
Legyenek e és k metszéspontjai A és B, R legyen az e tetszőleges, az A, B pontoktól különböző pontja, és P az R0R félegyenes azon pontja, amelyre (11) teljesül (2. ábra).
 

 

2. ábra
 

Feltehetjük, hogy R a BA félegyenesen van. Az R0BR és R0PB háromszögek R0-nál levő szöge közös és e szög szárain levő oldalakra (11) alapján
R0B:R0R=R0P:R0B,
e két háromszög tehát hasonló, így
R0BR=R0PB.
Az ABR0 háromszög egyenlő szárú, tehát R0BR=R0AB, így az R0B szakasz az A és P pontokból egyenlő szög alatt látszik, P tehát rajta van az ABR0 háromszög köré írható k1 körön. Megfordítva: a k1 kör tetszőleges, R0-tól különböző P pontjához van olyan R pontja e-nek, melyet transzformációnk éppen P-be visz. Valóban, messe az R0P egyenes e-t R-ben. R-hez az előbbiek szerint a transzformáció a k1 kör és az R0R egyenes R0-tól különböző metszéspontját, vagyis P-t rendeli hozzá.
Visszatérve a koordináta-rendszerbe, az origón átmenő, -m meredekségű egyenesek képe a fentiek alapján egy k1 kör lesz, mely átmegy az R0 ponton és az origó képén, az R1(+1, 0) ponton. Mivel az R0R1 szakasz felező merőlegese, az y tengely, k1-nek átmérője, azért k1 középpontja is az y tengelyen van. Mint láttuk, k1-nek az eredeti e egyenesre merőleges, R0-on átmenő egyenes is átmérője, a középpont tehát az R0-on átmenő, (+1m) meredekségű egyenesnek az y tengellyel alkotott metszéspontja, azaz a (0,1m) koordinátájú pont; így k1 sugara
r=1+1m2,
és egyenlete:
x2+(y-1m)2=1+1m2.

Eleve nem tartozik k-hoz a kivételes R0 pont, és mivel a v/u=m0 feltétellel az origót is kizártuk, ennek képe, az R1 pont sem tartozik az (1), (2) egyenletekkel leírt görbéhez. A fentiekből viszont következik, hogy k1 minden más pontja az (1)‐(2) görbéhez tartozik.
 (Tusnády Gábor)