|
Feladat: |
1593. matematika feladat |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Csetényi Artúr , Draschitz Gy. , Farkas Gy. , Fialovszky Alice , Geréb M. , Goda B. , Hárs L. , Hegedűs A. , Kóczy L. , Maróti P. , Máthé Mariann , Nagy A. (III. o.) , Nagy D. , Nagy Zs. , Nikodémusz Anna , Pető J. , Pósfai J. , Prőhle Tamás , Siklósi M. |
Füzet: |
1969/április,
149 - 150. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Oszthatósági feladatok, Számelmélet alaptétele, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1968/március: 1593. matematika feladat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Különböző törzsszámok hatványainak szorzatára felbontva , eszerint a keresett számoknak oszthatóknak kell lenniük -cel, -tel és -gyel, és ezek teljesülése esetén szorzatukkal is oszthatók a számok. A -cel való oszthatóságot a számjegyek előírása biztosítja, mert a tízféle számjegy összege, mindegyiket egyszer véve, . -gyel azok és csak azok az egész számok oszthatók, amelyeknél a végétől számított páratlan sorszámú helyeken álló számjegyek összegéből a páros sorszámú helyeken álló számjegyek összegét kivonva, -gyel osztható számot kapunk. Ugyanis a -adik jegy helyi értéke , és páratlan esetén az ennél -gyel kisebb szám osztható -gyel, mert így páros, és ezért osztható -cel, ami ( esetén is teljesül), páros esetén pedig páratlan és osztható -gyel. Ezek alapján ‐ a legföljebb négyjegyű számokra szorítkozva ‐ így adódik az állítás: az , , , jegyekkel írt szám így alakítható:
és az utolsó alak igazolja állításunkat ( egész szám). Eszerint esetünkben ‐ a mondott két ‐ tagú jegyösszeget -gyel, ill. -vel jelölve . Itt páratlan, mert , páratlan, és két egész szám összege és különbsége megegyező párosságú. Továbbá csak jöhet szóba, ezért egyikük , másikuk , mert esetén a kisebbik összeg lenne, ami nem lehet különböző számjegy összege. A -tel való oszthatóságot közvetlen kipróbálással fogjuk biztosítani. legkisebb megfelelő többszörösét keresve, ez nem kezdődhet a szóba jövő legkisebb számjegy négyessel, mert ez -be -t, -be -et ad, és a mondott -as összeg hátra levő része, már nem érhető el a legnagyobb három jeggyel sem: . Abból, hogy itt a hiány , adódik, hogy az első négy jeggyel írt számot -re növelve, a páratlan sorszámú helyeken ‐ éppen a hátrább álló helyeken ‐ egyértelműen elérhető a nagy jegyeket igénylő , és ezzel hátra levő jegyei is kiadódnak. Így a szóba jövő számok közül a -cel oszthatók legkisebbike ‐ a páratlan sorszámú helyeken a , , jegyeket, a párosakon a , , -ot növekvő rendben felírva ‐ . Ez nem osztható -tel, maradéka , de a -gyel való oszthatóságot megőrző legkisebb növeléssel, és cseréjével elérhető a -tel való oszthatóság, mert így a növelés . A keresett többszörösök legkisebbike: A legnagyobb többszöröst keresve, ennek elején először -tal próbálkozunk. Ez -be -et ad, amiből még elérhető az összeg értékek kisebbike: , és így -nek legnagyobb, szóba jövő többszöröse a fentiekhez hasonlóan . Ennek -tel való osztási maradéka . A fentihez hasonlóan a legkisebb csökkenést okozó , csere a számot -cel csökkentené, a maradékot pedig -gyel, -ra, ez nem felel meg. A tízes és ezres helyi értékű és cseréje viszont a számot -nel csökkenti, ami . Eszerint mindkét cserét végrehajtva a maradék -ra csökken, és a kívánt többszörösök legnagyobbika: Csetényi Artúr (Kiskunhalas, Szűts J. Ált. Isk., 8. o. t. ) Prőhle Tamás (Budapest, Fazekas M. Gyak. G., II. o. t. ) |
|