| 
         
         
          | Feladat: | 
          1591. matematika feladat | 
          Korcsoport: 14-15 | 
          Nehézségi fok: - | 
          
          | Megoldó(k): | 
           Backhausz Beáta ,  Bálványos Z. ,  Csirmaz L. ,  Hárs L. ,  Jánossy D. ,  Katona V. ,  Kemény A. ,  Kóczy L. ,  Kovalszky R. ,  Lempert L. ,  Lengyel Tamás ,  Nagy András ,  Nagy Dénes ,  Nagy Zsigmond ,  Radó P. ,  Tél T. ,  Turi A. ,  Váli L. ,  Zambó Péter  | 
          
          | Füzet: | 
          1970/november, 
            100 - 102. oldal | 
            PDF  |   MathML  | 
          
          | Témakör(ök): | 
          Háromszögek egybevágósága, Háromszögek hasonlósága, Pont körüli forgatás, Körülírt kör, Súlypont, Műveletek helyvektorok koordinátáival, Sokszögek súlypontjának koordinátái, Síkgeometriai számítások trigonometria nélkül háromszögekben, Feladat |   
  | Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1968/február: 1591. matematika feladat |   
           | 
         
 
  
    |  
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Az -en át berajzolt három szakasz végpontjai harmadolják az oldalakat. Jelöljük a  harmadoló pontot egyformán -vel és indexbe írva az illető oldal végpontjainak betűjelét, éspedig elöl a harmadoló ponthoz közelebbi végpont jelét, tehát pl.  (1. ábra).        1. ábra    Továbbá mindegyik berajzolt szakasz hossza  része a vele párhuzamos oldalnak, és  felezi a szakaszt; az egy csúcsból induló két oldal harmadoló pontjait összekötő szakaszok ugyancsak párhuzamosak a szemben levő oldallal és hosszuk annak  része: pl. . Eszerint  és  a  szakasz fölötti szabályos háromszögek csúcsai, az  szakasz az -nek,  pedig a -nak felére kicsinyített képe -ból mint centrumból, így  és  is szabályos háromszögek, oldaluk hossza , és ugyanígy  és    oldalú szabályos háromszögek. Megmutatjuk, hogy az  és  háromszögek egybevágók és egymásba egy alkalmas elfordítással átvihetők. Bizonyításunkat az ábra pozitív körüljárású  háromszögéből létrejött alakzatra végezzük. Valóban,  |  |    és  mert a  irányt a -vel egyirányú  irányba ugyanúgy -os elfordítás viszi át, mint a  és  irányokat a -be. Ezért , a mondott elfordítás  középpontja pedig a  szakasz fölé a -t nem tartalmazó partján szerkesztett szabályos háromszög új csúcsa, mert az elfordítás középpontja rajta van egyrészt a  szakasz felező merőlegesén, másrészt azon a látószögköríven, melynek  pontjaira a  forgásszög nagysága . Így  és  szabályos háromszögek, tehát . Bizonyításunkban minden egyes , ,  betű (indexbeli is) helyére rendre , ,  betűt és , ,  helyére önmagát írva  adódik, ezt a fentivel egybevetve , ,  valóban egyenlő távolságra vannak -től, továbbá , tehát  szabályos háromszög. Ugyanígy az  és  egymásba fordíthatók, mert az  és  oldalak -os elfordítással, ill. párhuzamos eltolással a  szakaszon egymással fedésbe jutnak, ugyanúgy  és  a  szakaszon ‐ eltolással, ill. -os forgással ‐, így a 2‐2 oldalszakaszból álló  törött vonal valamilyen középpont körüli -os elfordulással átjut az  törött vonalba, tehát  záró oldala -be jut, így pedig e szakaszok egyenlők. Az elfordulás középpontja a fentihez hasonló megokolással a -t -ba vivő -os forgás középpontja, vagyis a  szakasz fölé a -t tartalmazó oldalán szerkesztett szabályos háromszög új,  csúcsa. Ebből a fentiekhez hasonlóan , továbbá a fentihez hasonló megismétléssel  az  szabályos háromszög középpontja.   
 | Lengyel Tamás  (Budapest, Berzsenyi D. Gimn.) |  
 
    II. megoldás a feladat állító részére. Helyezzük koordináta-rendszerünk origóját -be,  tengelyének iránya legyen a  irány, a  oldal hossza , felezőpontjának abszcisszája , ordinátájának abszolút értéke így az  magasság  része, legyen az előjele negatív: .        2. ábra    Ekkor a súlypont harmadoló tulajdonsága folytán , a szerkesztett szabályos háromszögek közös alapjának végpontjai az  tengelyen ,  és a további pontok (2. ábra):  |  |    végül az utóbbi kettőnek -től való távolsága:  |  |  
  Megmutatjuk, hogy e két kifejezés a háromszög oldalainak szimmetrikus függvénye, egyforma módon függ az , ,  oldalhosszak mindegyikétől. Ebből már következik, hogy a számítást -re és -re, ill. -re és -re ismételve az eredmény ugyanaz, a feladat állítása helyes. (A számítás természetesen nem lenne ilyen egyszerű, a tengelyek más állása folytán.) A kifejezések utolsó, megkülönböztető tagjában a számláló a terület -szerese, állításunk erre a tagra nyilvánvaló. Az első két tag összege az  és az origó közti távolság négyzetét adja, vagyis az  súlyvonal négyzetének  részét. Ámde ismert képlet szerint  ezzel kifejezéseink közös első három tagja állításunk szerint alakul:  Ezzel a feladat állítását bebizonyítottuk, sőt valamivel többet végeztünk, megadtuk a ,  háromszög köré írható kör sugarát az eredeti háromszög oldalainak függvényében. Nyilvánvalóan minden háromszögben , másrészt , meg lehet ugyanis mutatni, hogy a közös nevezőre hozott alak számlálója  és egyenlőség csak szabályos háromszög esetében teljesül (amikor  nyilvánvalóan -ben adódik).  Pl. az  paralelogrammában:  |  |   A III. Nemzetközi Matematikai Diákolimpia feladata, Veszprém, 1961, lásd K. M. L. 1128. feladat, 24. kötet, 208. o. (1962. május hó). ‐ Rokonságban van a feladattal az 1527. feladat is, K. M. L. 36 (1968) 99. o. | 
   
  
 |