Feladat: 1586. matematika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: átlagos
Füzet: 1968/november, 132 - 134. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Algebrai átalakítások, Egész számok összege, Köbszámok összege, Teljes indukció módszere, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1968/február: 1586. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

n-nek legkisebb, szóba jövő értékére, n=2-re K értéke (33-9)/(33-27)=4, így azt kell bizonyítanunk, hogy minden pozitív egész n(>1) esetén 4-K, azaz

3(15+25+...+n5)+(13+23+...+n3)-4(1+2+...+n)3(15+25+...+n5)-(1+2+...+n)3
értéke 0, és természetesen hogy a nevező 0-tól különböző (n=1 esetén a nevező 0, K nincs értelmezve). Minden n>0 esetén, mint ismeretes1
1+2+...+n=n(n+1)2,és13+23+...+n3=[n(n+1)2]2,(1)


így az állítás egyenértékű azzal, hogy n>1-re
15+25+...+n5=13[-(13+23+...+n3)+4(1+2+...+n)3]=(2)n2(n+1)212[2n(n+1)-1].


Ezt fogjuk bizonyítani a teljes indukció módszerével.
n=2-re (2) helyességét már láttuk. (Egyébként (2) az n=1 esetre is helyes.) Feltesszük; hogy (2) helyes valamely k természetes szám esetében:
15+25+...+k5=k2(k+1)212[2k(k+1)-1],(2')
és bebizonyítjuk, hogy helyes az 1-gyel nagyobb számra is:
15+25+...+k5+(k+1)5=(k+1)2(k+2)212[2(k+1)(k+2)-1].(2'')
Valóban, (2'') és (2') jobb oldalának különbsége
(k+1)212[2(k+1)(k+2)3-(k+2)2-2k3(k+1)+k2],
itt a szögletes zárójelbeli kifejezés egyszerű alakítással
2(k+1)[(k+2)3-k3]-[(k+2)2-k2]=4(k+1)[3k2+6k+4-1]=12(k+1)3,


így a jobb oldalak különbsége (k+1)5, egyenlő a bal oldalak különbségével. Eszerint (2') érvényessége öröklődik (2'')-re, tehát (2) helyes.
Most már K nevezője (2) és (1) alapján
(15+25+...+n5)-(1+2+...+n)3=n2(n+1)224[4n2+4n-2-3n(n+1)]=(n-1)n2(n+1)2(n+2)24,


és ez n>1 esetén sohasem 0. Ezzel az állítást bebizonyítottuk.
 

Megjegyzés. Várható volt, hogy K nevezőjének első tagja is n-nek polinomja ‐ amint ezt a második tagról tudjuk ‐, így a nevező is az, ennélfogva legföljebb annyi n értékre veszi fel a 0 értéket, amennyi a fokszáma. Erre támaszkodva végeztük előbb (2) bizonyítását, és csak ez után azt, mely n értékek esetén válik 0-vá a nevező.
1A köbök összegének zárt alakját lásd pl.: Gallai Tibor-Hódi Endre-Péter Rózsa-Szabó Piroska-Tolnai Jenő: Matematika az ált. gimn. III. o. számára, 9. kiadás, Tankönyvkiadó, Budapest 1959, 128. o.