A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Tekintsük először azokat az egyeneseket, amelyekkel párhuzamos és -n átmenő egyenes belső pontjában metszi a szemközti lapot (1. ábra). Ezek az egyenesek a tetraéder belsején haladnak át és együttesen annak a -oldalú testszögletnek ‐ triédernek ‐ a belsejét töltik ki, amelyiknek csúcsa és oldallapjai a tetraéder -ban találkozó oldalait tartalmazó szögtartományok. (Természetesen az egyenesek -n túli meghosszabbításai az -ra való tükrözéssel keletkező csúcstriédert töltik ki.) Az egyenesből az -et pl. az él felezőfontjára való tükrözéssel kaphatjuk, így a tekintetbe vett egyenesek a leírt -csúcsú triéder tükörképét töltik ki, melynek csúcsa (és ennek csúcstartományát).
Hasonlóan azok az egyenesek, amelyekkel a -ből, ill. a -ből húzott párhuzamos metszi át a szemközti lapot, a tetraédert tartalmazó , ill. -csúcsú triéder csúcsú tükörképének belsején haladnak át. Ennek a triédernek egy-egy lapja a -n átmenő, síkkal párhuzamos síkban fekszik, másik két-két lapját pedig a tetraéder 2‐2 a -n átmenő határlapjának a közös élen túli meghosszabbítása képezi. Ezekhez járulnak a tetraédert tartalmazó, csúcsú triéder belsején áthaladó egyenesek. Ezek azok, amelyek az lapot belső pontjában metszik. A kérdéses egyenesek tehát a leírt négy triéder belsején átmenő egyenesek. Mivel mind a négy triéder a -n átmenő, síkkal párhuzamos sík alatt van, a kérdéses egyenesek mind metszik az síkot, mégpedig az háromszög, vagy az oldalegyeneseinek a csúcsokon túli meghosszabbításai közti szögtartományok egyikének a belsejében. Ezzel is jellemezhető az egyenesek halmaza (2. ábra). |