A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. A kifejezést az változó egyetlen trigonometrikus függvényének függvényévé alakítjuk. Ismert azonosságok alapján | | (1) | Szorozzuk és osszuk a változó részt az egyelőre ismeretlen állandó számmal és határozzuk ezt úgy meg, hogy és szorzója egy pozitív vagy negatív hegyesszög színusza, ill. koszinusza legyen:
amiből és így, a függvény addíció tétele alapján
Ennek legnagyobb értéke amikor és olyan egész szám, hogy vagyis és esetén, amikor Legkisebb értéke pedig ahol az előbbihez hasonlóan, és , esetén megfelelő értékei Pál Jenő (Kaposvár, Táncsics M. Gimn., II. o. t.)
Megjegyzések. 1. A fenti szorzó abszolút értékét meghatározhatjuk a összefüggésből is, előjele pedig egyezik előjelével, ezért alapján . 2. Lényegében azonos a fentivel a következő alakítás, sokan jártak ezen az úton is: | | ahol , és így . II. megoldás. Az ismert | | azonosságokat helyén -szel (1)-re alkalmazva | | (2) | ezzel -t ismét egyetlen szög egyetlen trigonometrikus függvényének függvényeként állítottuk elő. A feladat első része lényegében (2) értékkészletét, ennek határait kérdezi, vagyis azoknak az -oknak a halmazát, amelyekre (2)-nek van megoldása -re. Az átrendezéssel adódó egyenlet -re másodfokú, hacsak , és ekkor diszkriminánsa | | Ez akkor nem negatív, ha a változó tényezők kisebbike nem pozitív és nagyobbika nem negatív, azaz
A kivételes eset beleesik ebbe az intervallumba. (3)-ból a esetekben egyetlen megoldásként
vagyis a (4)-beli határokat függvényének föl is veszi, éspedig az maximumot az és , az minimumot pedig az és helyeken. (Tolnai Jenő) III. megoldás. Írjuk a függvény (1) alakját a következőképpen: | | (5) | A függvény nyilván ugyanott veszi fel legnagyobb és legkisebb értékét, ahol a második tag, az pedig ugyanott, ahol a zárójelben levő különbség. Egyszerűség kedvéért ezt ábrázoljuk a következő módon. Az egységnyi kerületű körre a ívet felmérve, -et a szokásos módon ábrázoljuk. Ebből a ,,vízszintes'' egyenestől mérve szakaszt metsz le a középponton átmenő iránytangensű egyenes. Így -t az az előjeles ,,függőleges'' szakasz szemlélteti, amelynek végpontja a körre mért ív végpontja, kezdő pontja pedig az egyenesen van.
Meghúzva a kör -vel párhuzamos és érintőjét, nem nagyobb abszolút értékben, mint a és (vagy és ) közti függőleges szakasz hossza, és éppen ekkora, pozitív, ill. negatív előjellel, ha a ív végpontja az -től pozitív irányban levő , ill. a negatív irányban levő érintési pontja. Az érintési pontokba húzott sugár és a vízszintes közti szögre . Az ábra a , vagyis intervallumot öleli fel. Ebben a minimum -nél, vagyis esetén adódik, a maximum helye pedig -ből . A és függőlegesen mért távolsága ebből (5) alapján
|