A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. (1) bal oldala -re van értelmezve. Kipróbálva néhány egész értéket, az gyökre találunk. További gyökök keresésére lényegesen egyszerűsíthető az egyenlet, ha az egyik négyzetgyök helyett új ismeretlent vezetünk be, ugyanis a gyökök alatt elsőfokú kifejezés áll, s így az új ismeretlennek polinomja lesz. helyett célszerű új ismeretlent bevezetni, s mivel ennek értéke az helyen 1, így -t:
mert a gyök nem negatív. Az egyenlet a következő alakú lesz: Ebből négyzetre emeléssel és átrendezéssel a egyenlethez jutunk, aminek gyökéhez tartozó -et már fönt megkaptuk, így a további gyökök a következő egyenletből keresendők: a fenti korlátozást figyelembe véve. esetén , tehát (4)-nek nincs pozitív gyöke. A (, 0) intervallumban viszont van, mert , vagyis értéke az intervallum két végpontjában ellentétes jelű. Éspedig csak egy gyök van, mert ha , akkor
mert a szögletes zárójelnek mind a 6 tagja pozitív, tehát az intervallumban szigorúan monoton növekvő. Az , értékekre támaszkodva és lineáris interpolációt alkalmazva a közelítéssel próbálkozunk: , eszerint a gyök nagyobb, mint . Viszont -et véve , a gyök kisebb, mint . Ismét lineáris interpolációval a két utóbbi értékre támaszkodva kínálkozik közelítésnek, éspedig jónak bizonyul: , tehát (4) gyökére . Innen (2) alapján , ugyanis az átalakítás szerint esetén monoton növekvő függvénye -nek. keresett értéke értékű jegyének tisztázására tekintsük még az értéket: , tehát , és esetén . Így a kívánt pontossággal , ami valóban kielégíti (1)-et, és további gyök nincs.
Megjegyzés. Legyen (3)-ban Ezt átrendezve a kapcsolatot kielégítő értékpárokat a , koordináta‐rendszerben az egyenletű görbe feltételt kielégítő pontjai ábrázolják. Ez egy (, 0) középpontú és az tengellyel párhuzamos főtengelyű hiperbola felső ága. (3) jobb oldalának képe pedig az egyenletű parabola. A két görbe az ábra szerint -nál, továbbá és 0 között metszi egymást. |