|
Feladat: |
1565. matematika feladat |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Berács J. , Draschitz R. , Farkas Gy. , Hárs L. , Jánossy D. , Kóczy L. , Kovalszky R. , Maróti P. , Mihaletzky György , Munk S. , Nagy András , Nagy Dénes , Papp Z. , Schván P. , Somogyi Á. , Váli L. , Váradi J. , Zsuppán F. |
Füzet: |
1968/november,
116 - 118. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Pont körüli forgatás, Szinusztétel alkalmazása, Feladat, Síkgeometriai szerkesztések, Körök |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1967/november: 1565. matematika feladat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Bizonyításunk elvégzéséhez szükségünk lesz a következő egyszerű tényre: ha a és körök egymást az , pontokban metszik, és ezeken tetszőleges , ill., egyeneseket fektetünk át, amelyek a köröket másodszor rendre az , , ill., , pontokban metszik, akkor (1. ábra).
1. ábra Valóban, az , tehát az , egyeneseket azonos forgatás viszi át az egyenesbe, így párhuzamosak. Rátérünk a bizonyításra. Tükrözzük -t a feladatban szereplő körnek az ponton átmenő átmérőjére, a kapott pontot jelöljük -vel (2. ábra).
2. ábra Messe az egyenes -t az pontban: ez nyilván az pont -re vonatkozó tükörképe. Megmutatjuk, hogy az , , , pontok egy körön helyezkednek el. Ha és azonosak, ez nyilvánvaló. Ha különbözők, legyen a , , pontokon átmenő kör, és messe -et a egyenes -ban. Fenti megjegyzésünk alapján , és mivel , így a egyenesen is rajta van, tehát azonos a és egyenesek metszéspontjával, -val. tehát rajta van -en. Messe a egyenes -t másodszor -ben. Ugyancsak a fenti megjegyzés alapján , tehát az pont -re vonatkozó tükörképe. Emiatt az egyenes -re vonatkozó tükörképe az egyenes, és ez az -re szimmetrikus egyenesből valóban a pont -re szimmetrikus párját metszi ki, amit bizonyítanunk kellett. (Tusnády Gábor)
Megjegyzések. 1. Bizonyításunk független attól, hogy és közül melyik van közelebb az egyeneshez. Nem használtuk ki sem az , nagyságviszonyokat, sem azt, hogy ugyanazon oldalán van -nek, mint , tehát a szerkesztés e korlátozások nélkül érvényes. Ajánljuk az olvasóknak ezek átgondolását. 2. Hasonlóan szerkeszthető (és a szerkesztés helyessége hasonlóan bizonyítható) a kör átmérőjének tetszőleges pontjában emelt merőleges egyenes tetszőleges pontjának -re vonatkozó tükörképe, ha adott az egyenesen az -re szimmetrikus , pontpár (3. ábra). Ha a szerkesztés vagy a bizonyítás során két pont azonosnak adódik a körön, az általuk meghatározott egyenesnek a kör e közös ponthoz tartozó érintőjét tekintjük. Ilyen esetben a bevezetőben megoldott segédfeladatban is meg kell engednünk, hogy az , egyenesek a , körök érintői legyenek. (T. G.)
3. ábra 4. ábra Sokan számítással bizonyították az állítást. Ilyen a következő II. megoldás. Használjuk a 4. ábra szögjelöléseit. Az egyenlően jelölt szögek nyilvánvalóan egyenlők. A háromszögből a színusz tétel alapján | | (1) | Alkalmazzuk a körhöz húzott szelő és érintő tételét az , majd az pontra, továbbá a színusz tételt az és háromszögnek (1)-ben szereplő alkotórészére:
Ezeket összeszorozva | | és felismerjük, hogy a nevezőben az háromszög oldala áll. Átrendezéssel, majd mindkét oldalhoz 1-et adva | | eszerint , és ez az állítást igazolja. Michaletzky György (Budapest, Piarista Gimn., III. o. t.) Lásd: Czapáry Endre-Horvay Katalin-Reiman István-dr. Soós Paula: Geometriai feladatok gyűjteménye, Tankönyvkiadó, Budapest, 1964, 872. feladat, 55. o. |
|