A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Legyen az és csúcs, továbbá az eltolódó egyenes távolsága a átló egyenesétől rendre , , . és hasonló háromszögek, ebből
így az háromszög területe, mint függvénye:
ahol . Ez másodfokú függvény. Jól tudjuk, hogy minden (valódi) másodfokú függvénynek van szélső értéke, és annak helyét megadja a függvény két -helyének számtani közepe, ill. bármely olyan , helyek számtani közepe, amely helyeken a függvény egyenlő értéket vesz fel. Esetünkben a -helyek és , tehát a szélső érték helye amennyiben ez a hely beletartozik az értelmezési tartományba: | | Ez akkor teljesül, ha távolabb van a átlótól, vagy legalább ugyanannyira van tőle, mint az csúcs. Azt is tudjuk, hogy a másodfokú függvénynek maximuma, ill. minimuma van aszerint, hogy egy a mondott , helyek közti helyen nagyobb, ill. kisebb értéket vesz fel, mint a két helyen felvett közös érték. Mármost , és az helyen függvényünk értéke tehát -ban maximum van, ha . Ha , azaz , akkor hasonló meggondolás szerint a intervallumban a függvény monoton csökken, legnagyobb értékét az intervallum bal végpontjában, -ban veszi fel, ekkor az eltolódás folyamán az háromszög a kiinduló helyzetben vesz fel legnagyobb területet. ‐ Más vizsgálandó eset nincs, mert lehetetlen. Sax Gyula (Budapest, Kölcsey F. G., III. o. t.) II. megoldás. Messe az -n át -vel párhuzamosan húzott egyenes és meghosszabbítását a , ill. pontban. Ekkor az háromszög területe egyenlő a háromszögével és fele akkora, mint a paralelogrammáé, ‐ -vel jelölve az -n át -gyel párhuzamosan húzott egyenes metszéspontját -gyel. Elég tehát a -vel párhuzamos egyenesek különböző helyzeteihez tartozó ilyen paralelogrammák közül keresni ki a legnagyobb területűt. Az egyenes egy -hez közelebbi helyzetéhez tartozó, megfelelő paralelogramma legyen , és metszéspontja pedig . Ekkor -ből az paralelogramma nyúlik túl -n, viszont az utóbbiból -t nem fedi le . Hasonlítsuk össze e két paralelogramma területét. Toljuk el -t -en a helyzetbe, -t pedig -n a helyzetbe. Ismét paralelogrammákat kapunk, tehát , , egy a -vel párhuzamos egyenesen van. területe területével nagyobb, viszont területével kisebb, mint területe. Az említett két paralelogrammának a egyenesre merőleges magassága egyenlő, így az első aszerint kisebb területű a másodiknál, egyenlő vele, vagy nagyobb nála, amint kisebb -nél, egyenlő vele, vagy nagyobb nála, ez pedig attól függ, hogy messzebb van-e -től, mint az -tól, vagy ugyanakkora távolságra vannak, vagy van közelebb -hoz mint a -hez. Ugyanezt mondhatjuk tehát a , paralelogrammák és az , háromszögek területéről is. Eszerint a csúcsból indítva a -vel párhuzamos egyenest, az háromszög területe nő, míg el nem éri az egyenes -t, ha ez -től legfeljebb akkora távolságra van, mint -tól; ha viszont -hoz van közelebb, akkor addig növekszik a háromszög területe, míg az egyenes egyenlő távolságra nem lesz -től és -tól; tovább közeledve -hoz a terület csökken. A legnagyobb területet tehát a átló szolgáltatja, ha ez -től legfeljebb akkora távolságra van, mint -tól, viszont a két mondott csúcstól egyenlő távolságra levő egyenes, ha közelebb van -hoz, mint -hez.
|