A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. a) Észrevesszük, hogy (1) és (2) kétismeretlenes rendszert alkot a és az ismeretlenekre. Kivonva (2)-t az (1) kétszereséből, adódik , azaz , és így (1)-ből Ezek alapján (3)-ból végül (4)-ből . Eszerint csak , lehet a megoldás, és könnyen látható, hogy ez ki is elégíti a rendszert. b) (2) és (1) fenti alakítása során is kiesik, ha pl. (2)-ben helyére -t írunk, vagyis Így () csupán ismétli (1) követelését, mellőzhető. Tetszés szerint választva értékét, (1)-ből , és így (3)-ból, majd ismét (1)-ből
bármely esetén kielégíti az egy együttható megváltoztatásával nyert (1), (), (3) rendszert. c) Mint láttuk, az (1), (2) rendszerből egyértelműen , . Ez nem elégíti ki a | | () | egyenletet, tehát az (1), (2), () rendszert egyetlen , , számhármas sem elégíti ki. Lempert László (Budapest, Radnóti M. gyak. gimn. II. o. t.) Megjegyzés. Más alakban is kaphatunk a b) kérdésre végtelen sok megoldást, pl. ha (3) helyére -et írunk, ez ugyanis (1) kétszeresének és (2)-nek összege. Tetszés szerinti -et választva kielégíti a megváltoztatott rendszert. |