Feladat: 1551. matematika feladat Korcsoport: 14-15 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Bálványos Z. ,  Bárász P. ,  Békéssy P. ,  Berács J. ,  Budai Rózsa ,  Csernai L. ,  Draschitz R. ,  Eszes G. ,  Faragó I. ,  Fialovszky Alice ,  Fischer Ágnes ,  Fodor I. ,  Forrás L. ,  Gegesy F. ,  Goda B. ,  Gulyás A. ,  Hárs L. ,  Hernádi J. ,  Horváth Sándor ,  Kardos J. ,  Katona V. ,  Kele A. ,  Kóczy L. ,  Kőnig Imre ,  Kovács Tamás ,  Környei M. ,  Lempert L. ,  Lencse Gy. ,  Lengyel T. ,  Major P. ,  Maróti P. ,  Mátrai L. ,  Mihálffy P. ,  Moór J. ,  Nagy Dénes ,  Nagy Zsigmond ,  Németh T. ,  Neugebauer J. ,  Nikodémusz Anna ,  Pálfy S. ,  Papp Z. ,  Pataki István ,  Pete A. ,  Prőhle T. ,  Schván P. ,  Siklósi I. ,  Süttő Klára ,  Szenes Katalin ,  Tél T. ,  Váradi J. ,  Végh Gy. ,  Zambó Péter ,  Zima E. ,  Zöldy B. 
Füzet: 1968/február, 60 - 61. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Fizikai jellegű feladatok, Mértani helyek, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1967/szeptember: 1551. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Elég vizsgálnunk a jelenséget a PQ egyenes és az O pont által meghatározott síkban ‐ ha pedig O rajta van az egyenesen, akkor bármely a PQ-n átmenő síkban ‐, mert a gömbhullámokban szétterjedő hangjelek a gát bármely pontját csak egyszer érik el, a legrövidebb úton, vagyis a mondott síkban. Két egymás utáni sípjelet szétvivő körhullám sugarainak különbsége v. (2g/v)=2g, nagyobb, mint a gát hossza, így tulajdonképpen elég a síp egyetlen jelét tekintenünk. Ezért a feladat szövegének első három mondata így fogalmazható át: az O pont körül leírt bármely kör a PQ(g) szakaszt legfeljebb egyszer metszi.
Eszerint O-ból a PQ egyenesre bocsátott merőleges T talppontja nem lehet belső pontja a PQ szakasznak, tehát a pontok sorrendje vagy T, Q, P, vagy T, P, Q. Mivel T mértani helye az OP szakasz, mint átmérő fölé írt k Thalész-kör kerülete, azért az első esetben Q a k belsejében vagy a kerületén van, a második esetben pedig a P-beli t érintővel kettévágott síknak k-t nem tartalmazó félsíkján, megengedve az érintő pontjait is.

 

 

 

 

Másrészt Q a P körüli g sugarú k1 kör belsejében vagy a kerületén van. A két megállapítást egybevetve Q vagy a k, k1 körpár közös részében van, vagy a t által kettévágott k1 körnek O-tól távolabbi felében, mindig megengedve a mondott idom határvonalát is.
Eddig hallgatólag föltettük, hogy O a P-től különböző pont. Egybeesésük esetén csak azt mondhatjuk, hogy Q a k1-ben vagy a kerületén van.
 

  Fischer Ágnes (Budapest, Móricz Zs. g., II. o. t.)
 

  Horváth Sándor (Budapest, I. István g., IV. o. t.)