Feladat: 1547. matematika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Füzet: 1968/szeptember, 14 - 16. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Algebrai átalakítások, Kombinatorikai leszámolási problémák, Oszthatósági feladatok, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1967/szeptember: 1547. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. Az (1) szorzat minden egyes tényezője két további tényező szorzatára bontható, i=1,2,...,n esetén

cm+i-ck=(m+i)(m+i+1)-k(k+1)==[(m+i)2-k2]+[(m+i)-k]==(m-k+i)(m+k+i+1).(3)
Így maga az (1) alatti P szorzat is írható két szorzat, P1 és P2 szorzataként, ahol P1-be soroljuk minden egyes (3) alakú felbontás első tényezőjét, P2-be pedig a másodikat, vagyis
P1=(m-k+1)(m-k+2)...(m-k+n),P2=(m+k+2)(m+k+3)...(m+k+n+1).

A (2) alatti Q szorzat, minden egyes ci tényezője helyére az értelmezés szerint i(i+1)-et írva, majd az előbbihez hasonló átcsoportosítással ugyancsak
Q=c1c2...cn=[12...(n-1)n][23...n(n+1)]=Q1Q2,
ahol Q1-gyel az első, Q2-vel a második szögletes zárójelbeli szorzatot jelöltük. A faktoriális ismert jelével Q1=n!,Q2=(n+1)!. Így azt kell megmutatnunk, hogy a következő hányados:
PQ=P1P2Q1Q2=P1Q1P2Q2
egész szám. Ehhez belátjuk, hogy az utolsó alak mindkét tényezője egész.
II. P1-ben n egymás utáni egész számot szorzunk össze. Állítjuk, hogy ez n!-sal osztva mindig egész számot ad hányadosul.
Ha m+1km+n, akkor P1 tényezői között szerepel a 0, így a P1/Q, hányados 0, állításunk igaz.
k<m+1 esetén P1/Q1 egész voltát úgy bizonyítjuk be, hogy megadunk egy feladatot, melynek megoldásáról egyrészt azt tudjuk, hogy egész szám, másrészt megmutatjuk, hogy egyenlő P1/Q1-gyel. Legyen m-k+n=N így a feltevés szerint Nn.
A feladat a következő. Egy verseny első fordulóján N résztvevő indul, közülük az első n jut be a második fordulóba. Hányféleképpen alakulhat a második forduló mezőnye?
A válasz nyilvánvalóan egész szám. Adjuk meg a keresett számot először a II. fordulóba bejutók helyezési sorrendjét is figyelembe véve (holtversenyt kizárva). Az 1. helyezett N-féleképpen adódhat, a 2. helyezett a maradó N-1 résztvevő közül N-1-féleképpen, és így tovább, a k+1-edik lépésben a k+1-edik helyezett N-k-féleképpen adódhat, mert miután az első k díj már gazdát talált, a k+1-edik díj gazdája a még nem díjazott N-k résztvevő közül kerül ki. így a II. forduló lehetséges helyezési sorrendjeinek száma
N(N-1)...(N-n+1),(4)
ami Pl-gyel egyenlő.
Az eredeti kérdésre most már úgy adhatjuk meg a választ, hogy a talált sorrendeket csoportosítjuk, egy csoportba gyűjtjük azokat, amelyekben ugyanazok a versenyzők kapják az első n díjat; mindegyik csoport egyetlen lehetőséget ad a II. forduló mezőnyének kialakulására. Így minden egyes csoportba annyi sorrend jut, ahányféleképpen ugyanaz az a díjazott az n díjon megosztozhat. Számuk annyi, mintha az első változatban az első a díjat n résztvevő között kellene kiosztani, vagyis (4) értéke N=n esetére, ami n!=Q1. Eszerint a csoportok száma P1/Q1 és ez ‐ mint láttuk ‐ egész szám. Ezt akartuk bizonyítani.
Ha végül k>m+n, akkor P1 minden tényezője negatív egész szám, mindegyikből (-1)-et kiemelve n egymás utáni természetes szám szorzatát kapjuk (csökkenő rendben), ezért
P1Q1=(-1)n|P1|Q1,
egész szám.
III. A P2/Q2 hányados egész voltának bizonyításához eredményünket n helyén n+1-gyel alkalmazzuk a következő hányadosra:
(m+k+1)P2Q2=(m+k+1)P2(n+1)!.(5)
Ennek számlálója n+1 egymás utáni természetes szám szorzata, tehát a hányados egész. Így pedig P2/Q2 is egész, mert a számláló első tényezője törzsszám, és nagyobb n+1-nél, tehát nincs közös osztója Q2 egyik tényezőjével sem; ezért, ha P2/Q2 tovább nem egyszerűsíthető alakjának nevezője nagyobb volna 1-nél, akkor ez maradna a nevezője (5) tovább nem egyszerűsíthető alakjának is.
Fenti tervünket teljesítettük, az állítást bebizonyítottuk.
 
Megjegyzés. A P1/Q1 hányados egész voltát beláthatjuk úgy is, hogy gondolatban P1 et is, Q1-et is különböző alapú törzsszámhatványok szorzataként előállítva minden egyes, az n!-ban fellépő törzsszámról megmutatjuk: a számlálóban legalább ugyanakkora kitevővel szerepel, mint a nevezőben.*
*Efféle gondolatmenet olvasható a következő helyen: Kürschák József ‐ Hajós György ‐ Neukomm Gyula ‐ Surányi János.  Matematikai Versenytételek, I. rész, 3. kiadás, Tankönyvkiadó, Budapest, 1964, 124. o. 1925/2. feladat.