A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Legyen az edények térfogata , a pipettáé . Így az I. edényben térfogatú folyadék volt, majd maradt. A II.-ba folyadékot és vizet kevertünk össze, így a III.-ba átemelt keverékben térfogategységenként egységnyi eredeti folyadék volt, tehát egységnyi eredeti folyadékot vittünk át, és a feltöltés után a III.-beli keverékben térfogategységenként lett az eredeti folyadék. Az I. edény félig való feltöltéséhez ismét térfogatú III.-beli keverék kellett; eszerint az eredeti folyadékból térfogategységnyi jutott vissza, így az I.-beli keverék hígítási aránya: | | (1) |
A második feltöltés és az átöntések után a II. edényben annyi a keverék térfogata, mint a felhasznált vízé, vagyis . (Nem tölti meg az edényt.) Az eredeti folyadékból annyi van itt, amennyi hiányzik az I.-ből, tehát a hígítási arány: | | (2) | (Kizártuk az esetet, ami érdektelen, mert azt jelentené, hogy víz hozzáadása nélkül töltögetjük az eredeti folyadékot.) (1) és (2) egyenlőségéből, jelöléssel, rendezéssel Az együtthatók összege , tehát gyöke az egyenletnek, és az iménti meggondolás szerint a feladatnak egy semmitmondó megoldása. A megfelelő gyöktényező kiemelhető (3) bal oldalának alakításával:
A leválasztás után maradó másodfokú egyenlet gyökei ellentett előjelűek, hiszen szorzatuk , így csak a pozitív gyököt vesszük: tehát a pipetta térfogata az edények térfogatának része.
Németh Tamás (Pannonhalma, Bencés g. III. o. t.) |