Feladat: 1474. matematika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Egri Róbert ,  Gyarmati Erzsébet ,  Sugár László 
Füzet: 1967/november, 109 - 111. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Trigonometrikus egyenletek, Trigonometriai azonosságok, Derékszögű háromszögek geometriája, Egyenlő szárú háromszögek geometriája, Szinusztétel alkalmazása, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1966/szeptember: 1474. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Sem α, sem β nem derékszög, különben a föltevésnek nem volna értelme; továbbá tgγ/2>0, hiszen γ/2 hegyesszög. Így (1)-et szorozva cosαcosβcosγ/2-vel, és tagjait a és b szerint rendezve

acosβ(cosαcosγ/2-sinαsinγ/2)+bcosα(cosβcosγ/2-sinβsinγ/2)=0.
A zárójelekre az addíció-tételt alkalmazva látjuk, hogy egyik a másiknak -1-szerese, hiszen bennük α+γ/2 és β+γ/2 koszinusza áll, és e két szög egymás kiegészítő szöge. A föltevés így alakul:
cos(α+γ2)(acosβ-bcosα)=0,
ami szerint legalább az egyik teljesül a
cos(α+γ2)=0,(2)acosβ=bcosα(3)


egyenlőségek közül.
Mármost (2)-ből α+γ/2 derékszög, így β+γ/2 is az, tehát (2) csak α=β esetén teljesül. (3) két oldala pedig a háromszög C-ből húzott magassága C1 talppontjának B-től, ill. A-tól vett távolsága, s mivel a BC1=AC1 egyenlőség az AB egyenes pontjai közül csak az AB oldal felezőpontjára teljesül, ACC1 és BCC1 egybevágó derékszögű háromszögek, AC=BC. Ezek szerint az ABC háromszög mindenképpen egyenlő szárú.
 
 Gyarmati Erzsébet (Budapest, Radnóti M. gyak. g. III. o. t.)
 
Megjegyzés. (3)-ból a színusz-tétel alkalmazásával is haladhatunk tovább:
cosαcosβ=ab=sinαsinβ,sin(α-β)=0,α=β.

II. megoldás. (1) szimmetriája miatt választhatjuk a betűzést úgy, hogy αβ, azaz ab legyen. Nem lehet α tompaszög, különben
90>180-α=β+γ>β
miatt
|tgα|>tgβés|atgα|>btgβ,

és (1) jobb oldala negatív lenne, holott bal oldala pozitív. Derékszög sem lehet α, mert akkor a jobb oldalnak nem lenne értelme.
Megmutatjuk, hogy a 90>α>β föltevést (1)-hez csatolva ellentmondásra jutunk. Ekkor a>b, tgα>tgβ, így (a-b)(tgα-tgβ)>0-ból kifejtéssel:
atgα+btgβ>atgβ+btgα.
Adjuk hozzá mindkét oldalhoz a bal oldalt ‐ így a jobb oldal szorzattá alakítható ‐, és osszuk az egyenlőtlenséget 2tg(α+β)/2-vel. Ekkor a tg(α+β)/2=1/tg(γ/2) azonosságra tekintettel a bal oldalon (1) jobb oldala áll:
2(atgα+btgβ)>(a+b)(tgα+tgβ),tgγ2(atgα+btgβ)=a+b>(a+b)tgα+tgβ2tgα+β2,


tehát
tgα+β2>tgα+tgβ2.(4)

 
 
1. ábra
 

Mérjük föl egy T csúcsú derékszög egyik szárára a TO=1 szakaszt, majd az OT egyenes ugyanazon oldalára TOD=β, TOE=α és TOG=(α+β)/2 szöget, ahol D, E, G rendre az új szár metszéspontja a derékszög másik szárával. Mivel (α+β)/2 ugyancsak hegyesszög, (4) szerint
TG>TE+TD2=TF,DG>DF,
ahol F a DE szakasz felezőpontja. Ez azonban lehetetlen, mert OD<OE, így az ODE háromszögben ODE>90 miatt OE>OD, OG felezi a DOE szöget, és így
DGGE=ODOE<1,DG<GE,DG<DE2=DF.

Ezt akartuk bizonyítani. Eszerint (1) csak α=β esetén teljesülhet. Ekkor viszont teljesül is, hiszen így γ/2 pótszöge α-nak és β-nak, tgγ/2 reciproka tgα=tgβ-nak.
 
 Sugár László (Budapest, I. István g. IV. o. t.)
 
Megjegyzés. Trigonometriai azonosságok alapján bizonyítjuk, hogy (4) lehetetlen. A jobb oldal így alakítható:
sin(α+β)2cosαcosβ=sinα+β2cosα+β2cosαcosβ=tgα+β2cos2α+β2cosαcosβ==tgα+β2[1+cos(α+β)]cos(α+β)+cos(α-β),
így a bal és jobb oldal különbsége, kiemeléssel
tgα+β2(1-1+cos(α+β)cos(α+β)+cos(α-β))=tgα+β2cos(α-β)-12cosαcosβ>0.

Eszerint, mivel a nevező tényezői pozitívok, cos(α-β)>1, ami lehetetlen.
 
 Egri Róbert (Budapest, Fazekas M. gyak. g. III. o. t.)
 
III. megoldás. Felhasználjuk a II. megoldásból, hogy α és β hegyesszögek. Azt mutatjuk meg, hogy α>β esetén az (1)-ből átrendezéssel adódó
a(tgα-cotgγ2)=b(cotgγ2-tgβ)(5)
egyenlőség bal oldala nagyobb a jobb oldalánál.
 
 
2. ábra
 
Rajzoljuk meg az ABC háromszög C csúcsában a külső szög f felezőjét, és k körülírt kör e érintőjét, valamint a C-vel k-ban átellenes C' pontot A-val és B-vel összekötő nb, ill. na egyenest. e és f különbözők, mert f metszi k-t, a C-t tartalmazó AB ív F felezőpontjában, ami C-től különböző (különben ugyanis α=β lenne); F az A-t nem tartalmazó BC ív pontja. C' a C-t nem tartalmazó AB ív belső pontja, különben nem állhatna α, β<90, na merőleges CB-re, nb pedig CA-ra. Legyen na és nb metszéspontja e-vel A1, ill. B1, f-fel A2, ill. B2. Fennáll
A1CB=α,B1CA=β,C'A2B2=C'B2A2=γ/2,
utóbbiak azért, mert C'A2B2 egyenlő szárú háromszög, ugyanis C'-nél levő szögét felezi a C'F egyenes, és A2B2 oldala merőleges erre, továbbá a C'-nél levő szöge 180-γ.
A keletkezett derékszögű háromszögek felhasználásával
A1A2=A1B-A2B=a(tgα-cotgγ2)B1B2=B2A-B1A=b(cotgγ2-tgβ),
azaz (5) bal, ill. jobb oldala. Messe a B2-n átmenő, na-val párhuzamos egyenes f-et B'-ben. Ekkor A1A2>B'B2, ugyanis CA1A2 és CB'B2 hasonló háromszögek, és bennük CA2>CB2, mert ‐ mint láttuk ‐ F felezi A2B2-t, és C az FB2 szakasz belső pontja. Másrészt B1B2<B'B2, mert a B1B2B' háromszög velük szemben fekvő szögeire
B1B'B2=CA1B=90-α<90-β=B'B1B2.
Így valóban A1A2>B1B2, amit bizonyítani akartunk.
Azt viszont hogy α=β<90 esetén teljesül (1), a II. megoldásban beláttuk.