A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Ismeretes, hogy a háromszög magasságpontja, súlypontja és körülírt körének középpontja ebben a sorrendben a háromszög Euler-féle egyenesén van, és . Ennek alapján -et és -et az előírt távolságban felvéve, kijelölhetjük helyzetét, és az adott sugár alapján megrajzolhatjuk -t.
1. ábra 2. ábra Tudjuk másrészt, hogy -nek bármelyik oldal egyenesére való tükörképe rajta van -n, és azonos az oldalra merőleges magasságegyenes és második, a szemben fekvő csúcstól különböző közös pontjával, ha pedig érinti -t, akkor azonos a csúccsal. Tekintsük tükörképét arra az oldalegyenesre, amelyiknek -től való távolsága adott, legyen a kép . Így , tehát -t kimetszi -ból az körül sugárral írt kör. Most már a kérdéses oldal egyenesét megadja felező merőlegese, az oldal végpontjait ennek -n levő metszéspontjai, a harmadik csúcsot pedig az magasságegyenesnek -val való második metszéspontja (az ‐. ábrán és , ill. ), amennyiben pedig érinti -t, akkor azonos -vel (3. ábra).
3. ábra Csak azt kell bizonyítanunk, hogy az háromszög magasságpontja . Nem lehet, hogy a magasságpont az magasságegyenesnek egy az -től különböző pontja legyen, mert annak -re való tükörképe nem lenne. és egyértelműen megszerkeszthetők. létrejön, ha -nek van közös pontja -val, azaz ha ahol . ‐ felező merőlegese létrejön, ha az -től különböző pont, azaz . Ezt most feltesszük, a esetre később visszatérünk. ‐ , létrejön, ha a felező merőlegesnek -tól való távolsága kisebb -nél. Ez mindenesetre teljesül, ha -nak -n levő vetületére nézve . Különben (2. ábra) -nek felezőpontja elválasztja -et -től, és a kérdéses távolság . A és derékszögű háromszögekből (tekintet nélkül -nek az félegyenesen elfoglalt helyzetére)
és így a feltétel: | | (2) | Itt (el sem érhető) fölső korlátja kisebb (1) jobb oldalánál, ezért a két feltétel így egyesíthető: Végül mindenesetre létrejön, mert a -n van. ‐ A két metszéspontból adódó két háromszög egymás tükörképe az egyenesre. és érintkezése esetén egyenlő szárú háromszöget kapunk.
4. ábra A esetben a fenti felező merőleges határozatlan. Ez az eset azt jelenti, hogy rajta van a háromszög szóban forgó oldalán. Ismeretes azonban, hogy csak derékszögű háromszögben esik a háromszög kerületére; mégpedig a derékszög csúcsába, ekkor tehát rajta van -n is, . Ha ez teljesül, akkor minden háromszög megfelel, ahol , a egy átmérőjének végpontjai, és -től különbözők. (Más szóval : felezőpontja maga , minden ezen átmenő és -tól különböző egyenes vehető azaz felező merőlegeseként, és 4. ábra.) Ha viszont és , akkor nincs megoldás. Külön említendő az eset is, vagyis ha és egybeesnek, és így is. Ekkor a (3) feltétel szerint csak esetén van megoldás. Ekkor azonos -val, a tetszés szerinti pontja lehet, mindig szabályos háromszöget kapunk.
Domokos László (Tatabánya, Árpád Gimn., IV. o. t.), Herényi István (Budapest, I. István Gimn., IV. o. t.), Szeredi Péter (Budapest, Rákóczi F. Gimn., III. o. t.) dolgozatai alapján, kiegészítésekkel |