|
Feladat: |
1446. matematika feladat |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
Argyelán J. , Balna Zs. , Bárány I. , Barcza Gyöngyi , Bottyán I. , Csirmaz L. , Cziffra A. , Deák Jenő , Domokos L. , Faur T. , Fencsik G. , Gáspár András , Halek T. , Hámori Veronika , Iváncsy Sz. , Juhász Ágnes , Kádas S. , Kafka P. , Medgyesy K. , Palla T. , Papp E. , Pintér J. , Pintz J. , Recski A. , Solymosi A. , Sugár L. , Szabó Klára , Szeidl L. , Szentgáli Á. , Szeredi P. , Szilágyi I. , Szilágyi P. , Takács Ágnes , Tiszai I. , Tolnay-Knefély T. , Varsányi Anikó , Verdes S. |
Füzet: |
1967/április,
156 - 158. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Trigonometriai azonosságok, Terület, felszín, Paralelogrammák, Szögfüggvények, síkgeometriai számítások, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1966/február: 1446. matematika feladat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Elég azzal az esettel foglalkozni, ha oldalai különbözők, hiszen rombuszból kiindulva már is ponttá, az átlók metszéspontjává zsugorodik össze, és az állítás semmitmondóvá válik. Válasszuk a betűzést úgy, hogy , és legyen (1. ábra). 1. ábra Jelöljük , , , betűvel -nek rendre azt a csúcsát, ahol az , , , oldal végpontjaiból kiinduló szögfelezők metszik egymást. Megmutatjuk, hogy az négyszög téglalap, az átlói közti kisebb szög , és átlóinak hossza . Ugyanis az szomszédos csúcsaiból kiinduló szögfelezők merőlegesek egymásra, mert pl. az háromszög -nél levő külső szöge egyenlő a és a szög felének összegével, ez pedig . egyenlő távol van az -ból és -ből kiinduló oldalaktól, tehát rajta van -nak -vel párhuzamos középvonalán. Ugyanez áll -re, mert ez tükörképe -nak középpontjára nézve, tehát a átló párhuzamos -vel; hasonlóan , ezek szerint az -nek is középpontja. ‐ A mondott középvonalnak és az oldal közé eső szakasza az háromszög középvonala ‐ ahol az szögfelező metszéspontja a oldallal ‐, így a hossza , ezért ; továbbá . Bizonyításunkban és helyére -et, ill. -t írva, azt kapjuk, hogy olyan téglalap, amelyben az átlók közti szögek egyenlők az csúcsainál levő szögekkel ‐ vagyis négyzet ‐, az átlók hossza pedig egyenlő oldalai különbségének abszolút értékével: . Így területe: | | (1) | Itt a második tag egyenlő -nek területével, és az első tag is értelmezhető területként, egyenlő a mint átló fölé szerkesztett négyzet területével. Eszerint , az köré írt körben a -re merőleges átmérő végpontjai; válasszuk a jelölést úgy, hogy legyen. Ha mármost , akkor egyenlő oldalú háromszög, ezért -szer akkora távolságra van -től, mint , tehát területe -szer akkora, mint -é, , és (1)-ből Ezt kellett bizonyítanunk.
Gáspár András (Budapest, Vasútgépészeti techn. III. o. t.) 2. ábra Megjegyzések. 1. Más úton bizonyítjuk, hogy ha egy téglalap átlóinak szöge , akkor területe egyenlő a szögfelezői által határolt négyzet területével. Tükrözzük az egyenest -re mint tengelyre, és messe a kép -et -ban (2. ábra). Így és , tehát egyrészt egyenlő szárú háromszög, másrészt fele egy egyenlő oldalú háromszögnek. Ezért s mivel még , azért rajta van a szögfelezőn. Vegyük egységnek -et, így , és , másrészt felezi -ot, ezért , és , qu. e. d. Ezek után az és területének egyenlősége abból is adódik, hogy a közös részükből kinyúló rész -ben , -ben egybevágó egyenlő szárú derékszögű háromszögre bontható, befogóik hossza , ill. , területeik aránya , azaz , így pedig a kinyúló területek egyenlők. Tusnády Gábor
2. A versenyzők szinte kivétel nélkül trigonometriai számítással bizonyították az állítást; ezt vázoljuk. területe -szer akkora, mint az háromszögé, oldalai pedig -vel fejezhetők ki:
így átlói, majd területe, átalakítások után, majd a két terület aránya | | és ez esetén .‐ Eszerint kellő megválasztásával a arány tetszés szerinti értéket felvehet, ti. ha Deák Jenő (Budapest, Kölcsey F. g. IV. o. t.) |
|