Feladat: 1446. matematika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Argyelán J. ,  Balna Zs. ,  Bárány I. ,  Barcza Gyöngyi ,  Bottyán I. ,  Csirmaz L. ,  Cziffra A. ,  Deák Jenő ,  Domokos L. ,  Faur T. ,  Fencsik G. ,  Gáspár András ,  Halek T. ,  Hámori Veronika ,  Iváncsy Sz. ,  Juhász Ágnes ,  Kádas S. ,  Kafka P. ,  Medgyesy K. ,  Palla T. ,  Papp E. ,  Pintér J. ,  Pintz J. ,  Recski A. ,  Solymosi A. ,  Sugár L. ,  Szabó Klára ,  Szeidl L. ,  Szentgáli Á. ,  Szeredi P. ,  Szilágyi I. ,  Szilágyi P. ,  Takács Ágnes ,  Tiszai I. ,  Tolnay-Knefély T. ,  Varsányi Anikó ,  Verdes S. 
Füzet: 1967/április, 156 - 158. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Trigonometriai azonosságok, Terület, felszín, Paralelogrammák, Szögfüggvények, síkgeometriai számítások, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1966/február: 1446. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Elég azzal az esettel foglalkozni, ha N0 oldalai különbözők, hiszen rombuszból kiindulva már N1 is ponttá, az átlók metszéspontjává zsugorodik össze, és az állítás semmitmondóvá válik. Válasszuk a betűzést úgy, hogy AB=a>AD=b, és BAD=αABC legyen (1. ábra).

 
 
1. ábra
 

Jelöljük A1, B1, C1, D1 betűvel N1-nek rendre azt a csúcsát, ahol az AB, BC, CD, DA oldal végpontjaiból kiinduló szögfelezők metszik egymást. Megmutatjuk, hogy az N1 négyszög téglalap, az átlói közti kisebb szög α, és átlóinak hossza a-b. Ugyanis az N0 szomszédos csúcsaiból kiinduló szögfelezők merőlegesek egymásra, mert pl. az ADD1 háromszög D1-nél levő külső szöge egyenlő a CDA és a DAB szög felének összegével, ez pedig 90. D1 egyenlő távol van az A-ból és D-ből kiinduló oldalaktól, tehát rajta van N0-nak AB-vel párhuzamos középvonalán. Ugyanez áll B1-re, mert ez D1 tükörképe N0-nak O középpontjára nézve, tehát a B1D1 átló párhuzamos AB-vel; hasonlóan A1C1AD, ezek szerint O az N1-nek is középpontja. ‐ A mondott középvonalnak D1 és az AD oldal közé eső szakasza az ADA' háromszög középvonala ‐ ahol A' az AD1 szögfelező metszéspontja a CD oldallal ‐, így a hossza DA'/2=b/2, ezért B1D1=a-b; továbbá B1OA1=α.
Bizonyításunkban N0 és N1 helyére N1-et, ill. N2-t írva, azt kapjuk, hogy N2 olyan téglalap, amelyben az átlók közti szögek egyenlők az N1 csúcsainál levő szögekkel ‐ vagyis N2 négyzet ‐, az átlók hossza pedig egyenlő N1 oldalai különbségének abszolút értékével: A2C2=|a1-b1|. Így N2 területe:
t2=A2C222=(a1-b1)22=a12+b122-a1b1=A1B12+A1D122-a1b1=B1D122-a1b1.(1)
Itt a második tag egyenlő N1-nek t1 területével, és az első tag is értelmezhető területként, egyenlő a B1D1 mint átló fölé szerkesztett B1B1*D1D1*=N1* négyzet t1* területével. Eszerint B1*, D1* az N1 köré írt körben a B1D1-re merőleges átmérő végpontjai; válasszuk a jelölést úgy, hogy A1B1*<A1D1* legyen.
Ha mármost α=BAD=B1OA1=30, akkor OA1B1* egyenlő oldalú háromszög, ezért B1* 2-szer akkora távolságra van OB1-től, mint A1, tehát N1* területe 2-szer akkora, mint N1-é, t1*=2t1, és (1)-ből
t2=2t1-t1=t1.
Ezt kellett bizonyítanunk.
 
 Gáspár András (Budapest, Vasútgépészeti techn. III. o. t.)
 
 
2. ábra
 

Megjegyzések. 1. Más úton bizonyítjuk, hogy ha egy téglalap átlóinak szöge 30, akkor területe egyenlő a szögfelezői által határolt négyzet területével. Tükrözzük az OA2 egyenest OA1-re mint tengelyre, és messe a kép A1D1-et B*-ban (2. ábra). Így A1OB*=A1OA2=OA1B* és A2OB*=2A2OA1=B1OA1=30=OB*F, tehát egyrészt OA1B* egyenlő szárú háromszög, másrészt OB*F fele egy egyenlő oldalú háromszögnek. Ezért A1B*=OB*=2FO=FE=A1B1 s mivel még B1A1B*=90, azért B* rajta van a B1B2 szögfelezőn. Vegyük egységnek OF-et, így FB*=3, A1B*=2 és t1=A1B1A1D1=2(4+23), másrészt A2 felezi B1B*-ot, ezért OA2=FB*+B*A1/2=3+1, és t2=2OA22=2(4+23)=t1, qu. e. d.
Ezek után az N1 és N2 területének egyenlősége abból is adódik, hogy a közös részükből kinyúló rész N1-ben 6, N2-ben 4 egybevágó egyenlő szárú derékszögű háromszögre bontható, befogóik hossza 2, ill. 3, területeik aránya 2:3, azaz 4:6, így pedig a kinyúló területek egyenlők.
 Tusnády Gábor
 

2. A versenyzők szinte kivétel nélkül trigonometriai számítással bizonyították az állítást; ezt vázoljuk. N1 területe 4-szer akkora, mint az OA1B1 háromszögé, oldalai pedig α/2-vel fejezhetők ki:
t1=4(a-b)2sinα24,b1=A1D1=(a-b)cosα2,a1=A1B1=(a-b)sinα2,


így N2 átlói, majd területe, átalakítások után, majd a két terület aránya
A2C2=(a-b)|cosα2-sinα2|,t2=12A2C22=(a-b)2(1-sinα)2,t1t2=sinα1-sinα,
és ez α=30 esetén 1.‐ Eszerint α kellő megválasztásával a t1/t2 arány tetszés szerinti k értéket felvehet, ti. ha
sinα=kk+1.

 Deák Jenő (Budapest, Kölcsey F. g. IV. o. t.)