Feladat: 1439. matematika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Bajna Zsolt ,  Kiss Árpád 
Füzet: 1966/október, 61 - 63. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Körülírt kör, Hozzáírt körök, Háromszögek szerkesztése, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1966/január: 1439. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Használjuk a háromszögben szokásos jelöléseket, legyen továbbá a k körülírt kör sugara r, az adott AB=c oldalhoz hozzáírt kc kör sugara ϱc. E kör Oc középpontja AB-től ϱc, távolságra van, és az ABOc háromszögből

AOcB=180-OcAB-OcBA=180-12(180-α++180-β)=α+β2=180-γ2=γ1,


mert AOc, BOc, felezi az A-nál, ill. B-nél levő külső szöget.
 
 

Ezekből a következő szerkesztés adódik. k-ba tetszés szerint beillesztjük a c húrt, AB egyik oldalán vele párhuzamosan ϱc távolságban e egyenest húzunk, továbbá ugyanezen oldalán megszerkesztjük az AB szakasz γ1 nyílású i látószögkörívét, ahol γ1 fele akkora, mint az AB szakasz látószöge k-nak arról az ívéről, amely AB-nek ugyanazon partján van, mint e. Az e és i közös Oc pontja körül megrajzoljuk kc-t, és az ehhez A-ból és B-ből húzott második érintők közös pontja C.
Csak azt kell bizonyítanunk, hogy ez a két érintő k-n metszi egymást. Valóban, az AC, BC érintő az AB egyenes képe AOc-re, ill. BOc-re, így
ACB=180-CAB-CBA=180-(180-2OcAB)--(180-2OcBA)=2(OcAB+OcBA)-180==2(180-γ1)-180=γ,


és AB-nek γ nyílásszögű látóköríve éppen a k-nak az az íve, amely az AB egyenesnek Oc-t nem tartalmazó partján van.
A megoldhatóság feltételei: c beilleszthető legyen k-ba: c2r, továbbá Oc létrejöjjön ‐ vagyis i magassága ne legyen kisebb ϱc-nél, ‐ éspedig i-nek azon az A'B' rész-ívén, amely az AB-re A-ban és B-ben emelt merőlegesek között van, hiszen kc érintési pontjának A és B között kell lennie. Az utóbbi feltétel így írható
(C1D=)c2cotgγ12ϱc>ccotgγ1=ctgγ2(=AA').
Az utóbbi feltétel szélső oldalainak c-vel és r-rel való kifejezése bonyolult, mert γ-ra sinγ=c/2r-ből két egymást 180-ra kiegészítő megoldást kapunk, a megfelelő γ1-ek pedig pótszögek.
e-t és i-t c<2r esetén az AB egyenes két oldalán szerkeszthetjük, így a megoldások száma legfeljebb 2; ugyanis e-nek és i-nek AB ugyanazon oldalán adódó 2 metszéspontja nem ad lényegesen különböző megoldásokat, hiszen egymás tükörképei AB felező merőlegesére.
Az i ív K középpontja k ugyanazon parton levő AB ívének felezőpontja, mert AKB=2γ1=180-γ; ez megkönnyíti i szerkesztését. Könnyű belátni, hogy C-t az OcK egyenessel is kimetszhetjük k-ból.
 
 Bajna Zsolt (Esztergom, Bottyán J. műszerip. techn. IV. o. t.)
 

II. megoldás. Láttuk az I. megoldásban, hogy c és r meghatározzák γ-t, ennélfogva a háromszög s fél-kerületét is, hiszen kc az ACB szög szárait C-től s távolságban érinti. Így pedig ismertté válik a beírt k' kör érintési pontjának (ugyancsak CA-n és CB-n) C-től való távolsága is, ez ugyanis s-c.
Ennek alapján a szerkesztés: egy r sugarú k* körbe beillesztjük az A*B*=c húrt, végpontjain át a kör egy további C pontjából félegyeneseket húzva, ezek szöge γ (egyik értéke). Megszerkesztjük az A*CB* szög szárait érintő, ϱc sugarú kc kört, érintési pontjaiból C felé fölmérjük c-t, a végpontokban a szárakat érintő kör lesz k', végül vesszük kc és k' egyik közös érintőjét, messe ez γ szárait A-ban, ill. B-ben, ekkor ABC egy megfelelő háromszög.
A szerkesztés helyességének bizonyítását, valamint a diszkussziót ‐ hely hiányában ‐ az olvasóra hagyjuk.
 
 A kitűző megoldása
 

Megjegyzés. s és 2s ismeretében a+b is ismert, így visszajutunk a háromszögnek a γ, c, a+b adatokból való megszerkesztésére, ami ismert feladat.
 
 Kiss Árpád (Budapest, Bláthy O. techn. IV. o. t.)