A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. Legyen egyelőre . A szerkesztés szerint téglalap, átlója -ban felezi -t. Továbbá felező merőlegese párhuzamos -vel, tehát -t is felezi, ezért a körüli sugarú kör átmegy -n, és sugara az eredeti kör sugarának része. Eszerint . Mivel , azért a szakaszon van, ezért , tehát , vagyis -ben a félkörnél kisebb ívhez -szer akkora középponti szög tartozik, mint amekkora a -ban az ívhez tartozó középponti szög (1. ábra). A körív hosszát a hozzá tartozó középponti szög radián egységben vett mértékszámának és a sugár mértékszámának szorzata adja, ezért | | amint a feladat állítja. Másrészt kerülete negyedrész akkora, mint kerülete, tehát egyenlő -nak ívével, így -nek -t tartalmazó íve egyenlő az és ívek különbségével, a ívveI, vagyis az állítás másik része is helyes.
Amennyiben , az , betűk felcserélésével (más szóval: az alakzatot tükrözve az felezőjére) a fenti helyzet áll elő, a csere viszont az állítást nem érinti. esetén a -ba esik, mindkét ív félkör, másrészt felezi az ívet, az állítás helyes.
II. -nek a -n vett (valamely további) tetszés szerinti helyzete a , , ívek valamelyikére esik, ahol , az , tükörképe -ra, vagy az , , , pontok valamelyikébe. Az utóbbi esetekben egybeesik -vel, a felező merőleges határozatlanná válik, de az állítás is érdektelen; minden más esetben pedig a szimmetria miatt nyilvánvalóan úgy helyes az állítás, ha az , ív helyett a kör -t tartalmazó negyedívének két rész-ívét mondjuk (2. ábra).
Barcza Gyöngyi (Budapest, Apáczai Csere J. gyak. g. III. o.)
Megjegyzések. 1. Az állítás kiadódik a következő tétel kétszeri alkalmazásával is: egy középpontú kör egy sugara mint átmérő fölé ( középponttal) kört írva és véve egy az -vel hegyesszöget bezáró félegyenest, a szög -ból és -ból egyenlő hosszú íveket tartalmaz: , majd , és helyén -val, -lal és -vel (3. ábra).
Papp Zoltán (Debrecen, Kodály Z. zenei g. III. o. t.)
2. A bebizonyított állítást szemléletesen így értelmezhetjük. Illesszünk be egy sugarú körlemezt belsejébe úgy, hogy egy pontjával érintse -t -ban, majd gördítsük -et kerületének belső oldalán, felé indulva. Ennek során a -ból és -ből egymással páronként érintkezésbe jutott pontok mindig két egyenlő hosszú ívet töltenek ki, más kifejezéssel: a gördülés bármely helyzetéig a két körből egyenlő hosszú ívek fejtődnek le. A feladatban leírt szerkesztés az pont tetszés szerinti helyzetének megszerkesztését adja, ha adott a két kör pillanatnyi érintkezési pontja. A gördülő kör pontjai által leírt pályák számos műszaki alkalmazásban fontosak, ezeket általában cikloidáknak nevezik, és ha a pálya egy kör belső oldala, akkor speciálisan hipocikloidáknak. Ilyet ír le példánkban is, és mivel egy körüljárás után visszaérkezik -ba, a pálya záródik. Ennek a görbének egyedi nevet is adtak: asztroida.
Králik István (Budapest, Piarista g. III. o. t.)
3. Az szakasz -ra és -re vett vetületét -szel, ill. -nal jelölve és -t -nek véve az 1366. feladatban bebizonyított összefüggés szerint mindig fennáll . Ez pályájának, az asztroidának az egyenlete. K. M. L. 31 (1965) 144. o. |