|
Feladat: |
1392. matematika feladat |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
Balogh K. , Bárány L. , Deák J. , Domokos László , Elekes Gy. , Herényi I. , Juhász F. , Lamm P. , Lévai F. , Márki László , Surányi László , Szörényi M. , Telegdi L. |
Füzet: |
1966/október,
50 - 52. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Súlyvonal, Magasságvonal, Beírt kör, Háromszögek szerkesztése, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1965/április: 1392. matematika feladat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Legyen az háromszögben az magasság, az súlyvonal és a beírt kör sugara adott; ennek C-vel párhuzamos érintője -ból hozzá hasonló háromszöget metsz ki, amelynek a oldalhoz hozzáírt köre. -nak -hez írt külső érintő körét érintse -ben, -t -ben, továbbá -t -ben. Mivel a és hasonlósági pontja, így , , egy egyenesen van, másrészt . Ismeretes, hogy a oldal felezőpontja -t is felezi. felezőpontját -vel jelölve az háromszög középvonala merőleges -re és hosszúságú, -vel párhuzamos középvonala pedig -t felezőpontjában, -ban metszi, ami középpontja (1. ábra). Ebből a következő szerkesztés adódik: Egy hosszúságú szakaszra pontjában állított merőlegesből körüli sugarú körívvel kimetsszük -et. Az itt -ra állított merőlegesre rámérjük az -t tartalmazó oldalon az távolságot; megszerkesztjük és metszéspontjának, -nek -re vonatkozó tükörképét és felmérjük -ra merőlegesen az -t tartalmazó oldalon az távolságot. Az körüli sugarú körhöz -ból húzott érintők metszik ki -ból -t és -t. A szerkesztés helyességéhez annyit kell belátnunk, hogy a szakasz felezőpontja. Az és egyenesek metszéspontja -nak -gyel átellenes pontja, mert az háromszög középvonala. Meghúzva -ben -nak érintőjét, az háromszög -höz hozzáírt köre, s így az háromszög -hez hozzáírt körének érintési pontja, tehát az imént felhasznált tétel szerint -nek középpontja -t is felezi.
Megjegyzés. Némi számolás alapján -t kimetszhetjük -ből a szög felezőjével is, kitűzve ennek az -ra -ben állított merőlegesen levő pontját. felezi az trapéz átlóját, és így , ill. a és hasonlóságából adódó kifejezés alapján . az -nak -t nem tartalmazó partján van, mert (lásd a szerkesztést az 1. ábrán, bal oldalán).
A kitűző
II. megoldás (vázlat). A háromszög területének két kifejezéséből, a szokásos és a fentebbi, valamint jelölésekkel, előírásával | | (1) | adatainkból előállítható arányszám. Másrészt az és derékszögű háromszögekből kellő rendezéssel és (1) figyelembevételével
ez az adatokból, pl. negyedik arányos szakaszként, megszerkeszthető. Mármost . Eszerint -et megadja a fenti háromszöghöz az -ből irányában fölmér szakasz végpontja (2. ábra), ebből megszerkeszthető.
Surányi László (Budapest, Fazekas M. Gyak. Gimn.)
3. ábra
III. megoldás (vázlat). Az derékszögű háromszöget megszerkesztjük, mint az I. megoldásban, majd a keresetthez helyzetre is hasonló háromszöget szerkesztünk. Tetszés szerint kijelölünk -en egy -re szimmetrikus szakaszt (3. ábra). -ra (1) szerint , ami az adatokból megszerkeszthető. A szakasz meghosszabbítására felmérve az szakaszt, a középpontú, sugarú kör és az középpontú, sugarú kör érintkezési pontja. megszerkeszthető, átmegy -nak az egyenesre vonatkozó tükörképén is, ami megszerkeszthető. Így a feladatot visszavezettük a kört érintő és a és ponton átmenő kör középpontjának megszerkesztésére. Ennek egy megoldása szerepel a 768. gyakorlat II. megoldásában. -ot ismerve, -t és -t az -n át -gal és -gal párhuzamosan húzott egyenes metszi ki a egyenesből.
Domokos László (Tatabánya, Árpád Gimn.)
Megjegyzés. az egyenes metszéspontja a , fókuszú, nagytengelyű ellipszissel, s így megszerkeszthető az ellipszis és főköre közti (derékszögű) affinitás alapján is. A szerkesztést a 4. ábra mutatja.
Márki László (Budapest, Fazekas M. Gyak. Gimn.) K. M. L. 26 (1963) 138. o.Lásd Lőrincz Pál: Ábrázoló geometria a gimn. IV. o. számára, 6. kiadás, Tankönyvkiadó, Bp., 1962, 43‐47. o.; vagy Vigassy Lajos: Geometriai transzformációk, Tankönyvkiadó, Bp. 1963, 47‐50. o. |
|