Feladat: 1384. matematika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Bárány I. ,  Baranyai Zs. ,  Deák Jenő ,  Domokos László ,  Elekes György ,  Herényi I. ,  Lévai Ferenc ,  Malina J. ,  Márki L. ,  Szántó O. ,  Székely G. ,  Szörényi M. ,  Vesztergombi Katalin 
Füzet: 1966/január, 21 - 24. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Háromszögek hasonlósága, Poliéderek átdarabolása, Paralelepipedon, Térfogat, Térgeometriai bizonyítások, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1965/március: 1384. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. a) Legyen az (ABFE lapsíkban fekvő) EF, UW egyenespár metszéspontja U0, az EH, VW egyenespáré V0, ekkor U0V0 az EFGH lapsík és a felvett S sík metszésvonala, így átmegy G-n, és párhuzamos UV-vel, mert egy síkot két párhuzamos sík párhuzamos egyenesekben metsz. Ezért az U0FG és UAV háromszögek oldalai páronként párhuzamosak, a háromszögek hasonlók, tehát

U0F:FG=U0F:b=UA:AV=u:v,(2)
amiből
U0F=bu/v.

Felhasználva az U0EW, UAW háromszög‐pár hasonlóságát is:
U0F=U0E-FE=EWAWUA-a=w-cwu-a.(3)
Az U0F-re kapott két kifejezés egyenlőségéből átrendezéssel (1)-et kapjuk.
 
 

b) A vizsgálandó helyzetekben a G-n át választott S' sík helyzetét a paralelepipedon G-t nem tartalmazó valamelyik lapsíkjához viszonyítjuk, pl. ABCD=S1-hez. S' helyzete 3-féle lehet: α) párhuzamos S1-gyel, ‐ ekkor sem U, sem V nem jön létre; β) metszi S1-et egy az ABCD paralelogramma valamelyik oldalával, pl. AB-vel párhuzamos egyenesben, ekkor U nem jön létre, vagy határozatlan, ha ti. a metszésvonal maga AB, ‐ mindkét eddigi esetben az állítás tárgytalan; γ) S' az S1-et olyan m egyenesben metszi, mely az ABCD paralelogramma mindnégy oldalegyenesét metszi (de nem megy át C-n, különben a β vagy α eset állna elő).
Ha m átmegy A-n, akkor ide esik U, V és W is, u=v=w=0, az összefüggés fennáll; minden más esetben U, V, W az A-tól különböző pontok, közülük egy vagy kettő az AB, AD, AE élek A-n túli meghosszabbításán van. Ha az ilyen esetekben a megfelelő u, v, w mértékszámot negatívnak vesszük (annak megfelelően, hogy az AB, AU, az AB, AV és AE, AW párok közül melyik áll két ellentétes irányú szakaszból), akkor (1) fennáll.
A bizonyítást az ábra U'V'W' síkja esetére vázoljuk, más esetekben is hasonlóan végezhető el. (Az áttekinthetőség megóvása érdekében olyan S' síkot vettünk, amely a fentivel azonos U1, V1 pontokra vezet; ez a CB és CD élt a kis körrel jelölt pontokban metszi, ide irányulnak a G-ből kiinduló metszésvonalak.) Ekkor AU'=u és AV'=v pozitív, AW'=w negatív, tehát az AW' szakasz hossza (abszolút értéke) -w', (2)-ben és (3)-ban csak annyi a változás, hogy EW'=EA+AW'=c-w', így viszont
EW'AW'=c-w'-w'=w'-cw'
változatlan; ezzel állításunkat bizonyítottuk.
 
Lévai Ferenc (Tatabánya, Árpád g. III. o. t.)

 
II. megoldás az a) részre. Osszuk az AUVW tetraédert az AGU, AGV, AGW háromszögekkel három tetraéderre. A térfogatokat ugyanúgy jelölve, mint magukat a tetraédereket:
AGUV+AGVW+AGWU=AUVW,és ígyAGUVAUVW+AGVWAUVW+AGWUAUVW=1.(4)


Az első hányadosbeli tetraéderek AUV lapja közös, így térfogataik aránya egyenlő az erre az alapra merőleges magasságok arányával. A magasságok G-nek és W-nek, vagy ami ugyanaz, E-nek és W-nek az alaptól való távolságai, ezek aránya pedig AE/AW=c/w. A (4)-beli további két hányados hasonlóan a/u, ill. b/v, így
cw+au+bv=1,(5)
amiből a törtek eltávolításával (1)-et kapjuk.
 
Domokos László (Tatabánya, Árpád g. III. o. t.)

 
Megjegyzések. 1. Ugyanezt a bizonyítást térfogatok helyett területekkel mondjuk el. Messe az AGW sík UV-t W1-ben, ekkor AW1EG, és így GW1/WW1=EA/W A=c/w. Ugyanígy GV1/VV1=b/v, GU1/UU1=a/u. Viszont a segédábra szerint a GUV, GVW, GWU és UVW háromszögek felhasználásával a kifejezett arányok összege 1, így ismét (5)-re jutunk.
 
Elekes György (Budapest, Fazekas M. gyak. g. II. o. t.)

 
III. megoldás az a) részre. Legyen az AUVW tetraéder A-ból húzott magassága AM=m, az AU, AV, AW élnek az UVW alapsíkkal bezárt AUM, AVM, AWM szöge rendre α, β, γ, továbbá a B, D, E, F csúcsnak AM-en való vetülete rendre B', D', E', F' (más szóval AM metszéspontja pl. a B-n átmenő és az UVW alappal párhuzamos síkkal). Így m-et 4-féleképpen fejezhetjük ki (ábra a 24. oldalon):
m=usinα=vsinβ=wsinγ, és(6)m=AM=AB'+B'F'+F'M=AB'+AE'+AD'==asinα+csinγ+bsinβ,(7)
ugyanis B'F' és AE', valamint F'M és AD' a párhuzamos és egyenlő BF és AE, ill. FG és AD élek vetületei (hiszen M a G vetülete), és így egyenlők.
 
 

Szorozzuk (7)-et m2-nel és írjuk m3 helyébe a (6) alatti három kifejezés szorzatát, a jobb oldal mindegyik tagjában pedig helyettesítsük m2-et annak a két (6) alatti kifejezésnek a szorzatával, amelyre minden tagban fellép α, β és γ színuszának a szorzata. Ezt a szorzatot k-val jelölve
uvwk=avwk+cuvk+buwk.(8)
Itt k0, mert a szögek egyike sem 0, hiszen a feltevés miatt a G-vel szomszédos C, F, H csúcsok egyike sincs benne az UVW síkban. Így (8)-at k-val osztva (1)-et kapjuk.
 
Deák Jenő (Budapest, Kölcsey F. g. III. o. t.)

 
Megjegyzések. 1. A II. és III. megoldás is kiterjeszthető a tetraéderek, ill. az AM egyenesen levő szakaszok elhelyezkedését megvizsgálva a b) kérdés megválaszolására is.
2. Az UVW sík bármely G pontjához képezhető olyan paralelepipedon, melynek G-vel szemben levő csúcsa A, innen induló élei az UA, AV, AW egyeneseken vannak (kivételes esetekben a test elfajul paralelogrammává, szakasszá). Így (1), más alakban (5), az UVW sík egyenlete az AB, AD, AE tengelyekkel kifeszített (általában ferdeszögű) térbeli koordinátarendszerben, a mondott feltevések mellett.