|
Feladat: |
1384. matematika feladat |
Korcsoport: 18- |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
Bárány I. , Baranyai Zs. , Deák Jenő , Domokos László , Elekes György , Herényi I. , Lévai Ferenc , Malina J. , Márki L. , Szántó O. , Székely G. , Szörényi M. , Vesztergombi Katalin |
Füzet: |
1966/január,
21 - 24. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Háromszögek hasonlósága, Poliéderek átdarabolása, Paralelepipedon, Térfogat, Térgeometriai bizonyítások, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1965/március: 1384. matematika feladat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. a) Legyen az ( lapsíkban fekvő) , egyenespár metszéspontja , az , egyenespáré , ekkor az lapsík és a felvett sík metszésvonala, így átmegy -n, és párhuzamos -vel, mert egy síkot két párhuzamos sík párhuzamos egyenesekben metsz. Ezért az és háromszögek oldalai páronként párhuzamosak, a háromszögek hasonlók, tehát | | (2) | amiből Felhasználva az , háromszög‐pár hasonlóságát is: | | (3) | Az -re kapott két kifejezés egyenlőségéből átrendezéssel (1)-et kapjuk.
b) A vizsgálandó helyzetekben a -n át választott sík helyzetét a paralelepipedon -t nem tartalmazó valamelyik lapsíkjához viszonyítjuk, pl. -hez. helyzete 3-féle lehet: ) párhuzamos -gyel, ‐ ekkor sem , sem nem jön létre; ) metszi -et egy az paralelogramma valamelyik oldalával, pl. -vel párhuzamos egyenesben, ekkor nem jön létre, vagy határozatlan, ha ti. a metszésvonal maga , ‐ mindkét eddigi esetben az állítás tárgytalan; ) az -et olyan egyenesben metszi, mely az paralelogramma mindnégy oldalegyenesét metszi (de nem megy át -n, különben a vagy eset állna elő). Ha átmegy -n, akkor ide esik , és is, , az összefüggés fennáll; minden más esetben , , az -tól különböző pontok, közülük egy vagy kettő az , , élek -n túli meghosszabbításán van. Ha az ilyen esetekben a megfelelő , , mértékszámot negatívnak vesszük (annak megfelelően, hogy az , , az , és , párok közül melyik áll két ellentétes irányú szakaszból), akkor (1) fennáll. A bizonyítást az ábra síkja esetére vázoljuk, más esetekben is hasonlóan végezhető el. (Az áttekinthetőség megóvása érdekében olyan síkot vettünk, amely a fentivel azonos , pontokra vezet; ez a és élt a kis körrel jelölt pontokban metszi, ide irányulnak a -ből kiinduló metszésvonalak.) Ekkor és pozitív, negatív, tehát az szakasz hossza (abszolút értéke) , (2)-ben és (3)-ban csak annyi a változás, hogy , így viszont változatlan; ezzel állításunkat bizonyítottuk.
Lévai Ferenc (Tatabánya, Árpád g. III. o. t.)
II. megoldás az a) részre. Osszuk az tetraédert az , , háromszögekkel három tetraéderre. A térfogatokat ugyanúgy jelölve, mint magukat a tetraédereket:
Az első hányadosbeli tetraéderek lapja közös, így térfogataik aránya egyenlő az erre az alapra merőleges magasságok arányával. A magasságok -nek és -nek, vagy ami ugyanaz, -nek és -nek az alaptól való távolságai, ezek aránya pedig . A (4)-beli további két hányados hasonlóan , ill. , így amiből a törtek eltávolításával (1)-et kapjuk.
Domokos László (Tatabánya, Árpád g. III. o. t.)
Megjegyzések. 1. Ugyanezt a bizonyítást térfogatok helyett területekkel mondjuk el. Messe az sík -t -ben, ekkor , és így . Ugyanígy , . Viszont a segédábra szerint a , , és háromszögek felhasználásával a kifejezett arányok összege 1, így ismét (5)-re jutunk.
Elekes György (Budapest, Fazekas M. gyak. g. II. o. t.)
III. megoldás az a) részre. Legyen az tetraéder -ból húzott magassága , az , , élnek az alapsíkkal bezárt , , szöge rendre , , , továbbá a , , , csúcsnak -en való vetülete rendre , , , (más szóval metszéspontja pl. a -n átmenő és az alappal párhuzamos síkkal). Így -et 4-féleképpen fejezhetjük ki (ábra a 24. oldalon):
ugyanis és , valamint és a párhuzamos és egyenlő és , ill. és élek vetületei (hiszen a vetülete), és így egyenlők.
Szorozzuk (7)-et -nel és írjuk helyébe a (6) alatti három kifejezés szorzatát, a jobb oldal mindegyik tagjában pedig helyettesítsük -et annak a két (6) alatti kifejezésnek a szorzatával, amelyre minden tagban fellép , és színuszának a szorzata. Ezt a szorzatot -val jelölve Itt , mert a szögek egyike sem 0, hiszen a feltevés miatt a -vel szomszédos , , csúcsok egyike sincs benne az síkban. Így (8)-at -val osztva (1)-et kapjuk.
Deák Jenő (Budapest, Kölcsey F. g. III. o. t.)
Megjegyzések. 1. A II. és III. megoldás is kiterjeszthető a tetraéderek, ill. az egyenesen levő szakaszok elhelyezkedését megvizsgálva a b) kérdés megválaszolására is. 2. Az sík bármely pontjához képezhető olyan paralelepipedon, melynek -vel szemben levő csúcsa , innen induló élei az , , egyeneseken vannak (kivételes esetekben a test elfajul paralelogrammává, szakasszá). Így (1), más alakban (5), az sík egyenlete az , , tengelyekkel kifeszített (általában ferdeszögű) térbeli koordinátarendszerben, a mondott feltevések mellett. |
|