Feladat: 1381. matematika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Bozóky Szeszich Ádám ,  Hoffer Anna 
Füzet: 1966/február, 61 - 63. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Szögfüggvények, síkgeometriai számítások, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1965/március: 1381. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
 
1. ábra
 

I. megoldás. Legyen az ABC háromszögben BAC=α, ABC=90 és AB=1, továbbá a BC befogó C-n túli meghosszabbításának D pontjára CAD=β és így BAD=α+β, hegyesszög. Messe az AC-re C-ben állított merőleges AD-t E-ben és az E-n át BD-re állított merőleges BD-t F-ben (1. ábra). Ekkor FCE=α és FED=α+β, továbbá
BC=tgα,AC=1cosα,CE=tgβcosα,CF=tgβ,

EF=tgβtgα,DF=tgαtgβtg(α+β);
másrészt
BC+CF+FD=BD=tg(α+β).
Az előbbieket ide behelyettesítve, végül α+β tangensét kifejezve
tgα+tg  β+tg  αtg  βtg  (α+β)=tg  (α+β),tg  (α+β)=tg  α+  tg  β1-tg  α  tg  β.(1)



 
Hoffer Anna (Budapest, Hámán K. g. IV. o. t.)

 
 
2. ábra
 

II. megoldás. Legyen a KLM és KLN háromszögekben L-nél derékszög úgy, hogy M és N az L két oldalán helyezkednek el (2. ábra), továbbá KL=1, és az LKM=α, LKN=β hegyesszögek összege is hegyesszög. Ekkor a KMN háromszög köré írt kör O középpontja MN-nek azon a partján van, mint K, ugyanígy az NN' átmérő N' végpontja is, így NN'M=α+β, NMN'=NKN'=90, N'M párhuzamos KL-lel. Legyen végül K vetülete N'M-re K', Így K'KN'=β, mert szárai merőlegesek KL-re, ill. KN-re. Ekkor
tg(α+β)=tgNN'M=MNMN'=ML+LNMK'-N'K'=tgα+tgβ1-N'K',
mert KK'ML téglalap. A nevező második tagja N'K'=KK'  tgβ=LMtg  β=tg  α  tg  β, így ismét
tg  (α+β)=tg  α+tg  β1-tg  α  tg  β.

Bozóky Szeszich Ádám (Budapest, Berzsenyi D. g. I. o. t.)

 
 
3. ábra
 

Megjegyzés. A bizonyítás kiterjeszthető arra az esetre is, ha α+β tompaszög (3. ábra):
tg(α+β)=-tgNN'M=-MNMN'=-ML+LNN'K'-MK'=tg  α+tg  β1-N'K'.



III. megoldás. Messe az α+β szög O csúcsa körül írt, egységnyi sugarú kör α és β közös szárát P-ben, a P-beli érintő β másik szárát Q-ban, és a Q-ból α másik szárára bocsátott merőleges ezt a szárt R-ben (a metszés létrejön, mert α+β hegyesszög), a közös szárt S-ben (4. ábra). Ekkor PQS=α, PQ=tg  β, továbbá
tg  (α+β)=RQOR=RS+SQOR=tg  α+SQOR.(2)

 
 
4. ábra
 

Itt SQ=SP/sinα, SP=QP  tg  α=  tg  β  tg  α, másrészt OR=OScosα, és OS=OP-SP=1-tg  α  tg  β. Ezért (2) második tagja
tg  α  tg  βsinα(1-tg  α  tg  β)cosα=tg  β1-tg  α  tg  βsin2α+cos2αcos2α=(tg2α+1)  tg  β1-tg  α  tg  β,


és így közös nevezőre hozással ismét (1) adódik.