A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. Legyen , egy az első követelménynek megfelelő, relatív prím számpár, vagyis . Ekkor is, is relatív prím -hoz, mert ha pl. -nak és -nak volna -nél nagyobb közös osztójuk, az -nak, azaz -nek is osztója volna. Két olyan felbontást, mely a tagok felcserélésével egymásba megy át, nem tekintünk különbözőnek, ezért előírhatjuk, hogy , azaz legyen. Ezek szerint a keresett felbontások száma annyi, ahány a -hoz relatív prím szám van a -nél nem nagyobb természetes számok között. A továbbiakban természetes szám helyett röviden csak számot írunk. prímtényezői , , és , hozzá azok a számok relatív prímek, amelyek e négy prímszám egyikének sem többszörösei. Ezért megfelelő értékeit úgy kapjuk, hogy felírjuk a számokat -ig, majd , , és többszöröseit áthúzzuk, kirostáljuk. Lesznek számok, amelyeket így többször is áthúzunk, pl. a kétszer, a és az többszöröseként, a pedig négyszer, mindegyik prímszámunk miatt. Szorítkozzunk egyelőre és többszöröseinek áthúzására. Ilyen szám , ill. van. A többszöröseire azonban áthúzás esik, számuk , ezek második áthúzásakor már nem új számot hagyunk el, így az eddig elhagyott számok száma , a -ből szám marad. -nek -ig terjedő többszöröseit úgy kapjuk, hogy az számokat szorozzuk -tel. Közülük nyilvánvalóan azokat találjuk áthúzatlanul, amelyek relatív prímek -höz is, -hoz is. Számuk az előző meggondolás mintájára , ennyi első ízbeni áthúzást végzünk, tehát már csak szám marad. Hasonlóan többszöröseinek áthúzása során annyi számot húzunk át első ízben, ahány a , és számok mindegyikéhez relatív prím szám van -nek -től -ig terjedő többszörösei között. Ezeket -nek az számokkal való szorzása útján kapjuk, így eddigi két meggondolásunkat kell ismételnünk helyén -cal, majd helyén -tal. A maradó számok száma előbb , az miatt számot mellőzve pedig . Így számára érték marad vissza, ennyi kéttagú felbontása van -nak egymáshoz relatív prím összeadandókra. II. A második követelménynek megfelelő , értékpárokat a fent előállítottakból kapjuk, elhagyva azokat, amelyeknek legalább egyik tagja nem törzsszám. Ilyen elsősorban az felbontás, mert az nem törzsszám. A további elhagyandók törzsszám osztói különböznek -től, -tól, -től és -től, másrészt legkisebb törzstényezőjük kisebb négyzetgyökének egész részénél, -nál, tehát , , és valamelyike, végül csak két törzsszám összeszorzásával állhatnak elő, mert már . Ezek a következők:
E 18 szám közül kettő egy párba tartozik: 121+299=420, így további 17 pár nem felel meg, összesen 18 felbontás marad el. Ezek szerint 420 két törzsszám összegeként 30-féleképpen állítható elő. Sükösd Csaba (Budapest, József A. g. IV. o. t.) Fodor Magdolna (Makó, József A. g. III. o. t.) Megjegyzés. Az I. részben végzett megszámlálási eljárás általában is használható. Ha pl. a p1, p2, p3 különböző törzsszámok mindegyike osztója az n számnak, akkor az n-nél kisebb és p1, p2, p3 mindegyikéhez relatív prím természetes számok száma | n(1-1p1)(1-1p2)(1-1p3). | (1) | Ugyanis a p1, majd p2 többszöröseinek áthúzása után maradó számok száma n-np1-(np2-np1p2)=n(1-1p1)-np2(1-1p1)=(2)=n(1-1p1)(1-1p2).
p3 többszöröseit az 1-szeresétől az n/p3-szorosáig kell áthúznunk, de csak azokat találjuk áthúzatlanul, amelyekben p3 szorzója relatív prim p1 és p2 mindegyikéhez. Ezek számát úgy kapjuk, hogy az előbbi eredményben n helyére n/p3-at írunk, és ezt (2)-ből kivonva a különbség az (1) alakra hozható. |