A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. I. Az -re és a polinomra előírt értékpárok alapján az együtthatókra az alábbi egyenletrendszert kapjuk:
Vonjuk ki (2)-t (1)-ből, majd (3)-ból, így mindkét esetben kiesik; az adódó egyenletek összeadásával pedig esik ki:
így , ezért (4)-ből , végül (1)-ből , tehát a keresett polinom II. Tegyük fel, hogy olyan szám, amelyet helyettesítve polinomunk értéke , vagyis Ekkor nem lehet . az egyenletet -szel szorozva Harmadfokú egyenletnek legfeljebb gyöke lehet. Tudjuk, hogy , és teljesíti a feltételt, tehát gyök, ennélfogva több gyök nincs, nincs több olyan szám, amelyre fennáll (5). Ezt kellett bizonyítanunk.
Missura Éva (Eger, Gárdonyi G. g. II. o. t.) II. megoldás a feladat első részére. A keresett polinomot három másodfokú polinom összegeként állítjuk elő. Mindegyikükre azt írjuk elő, hogy az adott helyek egyikén ‐ rendre az első, a második, a harmadik helyen ‐ az ott megadott értéket vegye fel, a másik két helyen pedig értéket. Így összegük valóban mind a három helyen az ott előírt érték lesz. Minden olyan másodfokú polinom, amely az és helyeken a -értéket veszi fel, alakban írható, ahol egy -tól különböző állandó. E polinom értéke esetén , és ez esetén egyenlő az itt előírt értékkel. Hasonlóan a második és a harmadik polinom
Így a keresett polinom, kifejtés és összevonás után 12(x-2)(x-3)-12(x-1)(x-3)+16(x-1)(x-2)==16x2-x+116.
Lásd: Hódi E.‐Szász G.‐Tolnai J.: Matematika az ált. gimn. IV. o. számára, 11. kiadás, Tankönyvkiadó, Bp., 1962, 222. o.
|