A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Mint ismeretes, [] az szám ún. egész részét, és így az ún. tört részét jelöli, (1) és (2) bal oldalának képe az ábra felső, ill. alsó részének ,,lépcsős'', ill. ,,halszálkás'' görbéje, az egyenesszakaszoknak mindig a bal végpontja tartozik hozzá a grafikonhoz, a jobb nem (tele, ill. üres köröcske). A jobb oldal képe az , ill. egyenes.
Az egyenletek gyökeit mindegyik esetben a két grafikon közös pontjaihoz tartozó abszcisszák adják, ezek mindkét egyenlet esetében, 1 tizedes pontossággal
A megegyezés annak a következménye, hogy (2) csupán átrendezett alakja (1)-nek, ekvivalens vele. Más megoldás nincs. Ugyanis a definíció szerint és ezt ()-gyel szorozva, majd -et hozzáadva ezek szerint a lépcsős görbének csak az és párhuzamos egyenesek között és az utóbbi egyenesen vannak pontjai, a halszálkás görbének pedig csak az és egyenesek között és az utóbbi egyenesen, viszont az egyenletek jobb oldalát ábrázoló egyenes ezeket az egyeneseket ‐ mindkét egyenlet esetében , ill. abszcisszájú pontban metszi, ezeken kívül nem lehet közös pont (már a abszcisszán sem lehet közös pont).
Gáspár András (Budapest, Vasútgépészeti techn. II. o. t.)
Megjegyzés. A gyököket az egyenes és 4 abszcisszájú pontjai közti szakasza kezdő pontjának és 8 egyenlő részre osztó belső pontjainak abszcisszái adják (mind a két esetben), így pontos értékük | | Nagy Zsuzsa (Székesfehérvár, Teleki B. g. IV. o. t.)
Lásd pl. Hódi E.‐Szász G.‐Tolnai J.: Matematika az ált. gim. IV. o. t. számára, 11. kiadás, Tankönyvkiadó, Bp., 1962. 27‐29. o. |