A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. A és háromszögek hasonlók az háromszöghöz, mert két-két szögük egyenlő: , mint a -t nem tartalmazó íven nyugvó kerületi szögek, továbbá az egyenlő szárú háromszög külső szögeként ; továbbá innen a , és , betű-párok felcserélésével , és . Ezért ‐ mégegyszer felhasználva az és háromszögek egyenlő szárú voltát ‐ | | ezek összeszorzása pedig (1)-et adja. 1. ábra Felhasználtuk, hogy és ugyanazon oldalán vannak az húrnak; ez mindig teljesül, mert -be -szer akkora forgással jutunk át -ből, mint -be, és az előbbi forgás kisebb -nál. Továbbá azt is, hogy az szakaszon van; ez sem lehet másképpen, mert ha az meghosszabbítására esnék, akkor a felező merőlegesnek -t tartalmazó oldalán lenne, és a -t nem tartalmazó ív fele nagyobb lenne a -t tartalmazó ív felénél, ami lehetetlen.
Medveczky Mihály (Szombathely, Latinka S. gépip. t. II. o.t.) Megjegyzés. Bizonyításunk esetén is érvényes, az állítás azonban semmitmondó, (1) mindkét oldalán áll. II. megoldás. Legyen , felezőpontja , ill. , és a körülírt kör középpontja . Elég az esettel foglalkoznunk (2. ábra).
2. ábra Az és derékszögű háromszögek hasonlók, mert bennük -nál egyenlő szögek vannak. Ezért | | (2) | A jobb oldal kisebb -nél, így , az szakaszon van, a pontok sorrendje a szögfelezőn , , , . Az és háromszögek egybevágók, mert a sugár, az egyenlő szárú háromszögből , továbbá a külső szög tétele alapján | | Így , és mindkét oldalhoz -et adva . Innen eszerint (1) tulajdonképpen a már bebizonyított (2) egyenlőség négyzete. Ezzel a bizonyítást befejeztük.
Varga Ágnes (Budapest, Veres Pálné g. IV. o. t.)
Megjegyzés. Az és egyenlőségeket az ábrának felező merőlegesére való tükrözésével is megmutathatjuk. Így , felcserélődnek, azt kell tehát belátnunk, hogy és egymás képei (3. ábra).
3. ábra Legyen , képe , ill. . A szögfelezés miatt , ezért . Ámde párhuzamos húrok felező merőlégese közös: a rájuk merőleges átmérő, ezért egybeesik -fel.
Erdődy Gabriella (Budapest, XI., Villányi úti ált. isk. 8. o. t.) III. megoldás. Legyen vetülete az , egyenesen , ill. , és legyen . Ekkor az szakaszon van, pedig -nek -n túli meghosszabbításán, mert a kör -val átellenes pontjának az oldalakon levő vetülete esik -be, ill. -be, márpedig nyilvánvalóan az ív belsejében van (4. ábra).
4. ábra , mert a és derékszögű háromszögek egybevágók, ugyanis egyenlők az átfogóik, mert a háromszög egyenlő szárú, hiszen -nél és -nél levő szöge fele a szögnek, továbbá , mert a szög száraitól egyenlő távolságra van. ‐ Mivel még , azért
(ahol , ismét az oldalfelező pontok). Most már a , ill. szög szárain az és , illetőleg és párhuzamosokkal kimetszett szakaszokra | | és ezeket összeszorozva az állítást kapjuk.
Berkes István (Budapest, Fazekas M. g. III. o. t.) Az ábrán meghúzandó. |