Feladat: 1317. matematika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Bódi Z. ,  Bóta K. ,  Deák I. ,  Ferenczi Gy. ,  Ferenczi M. ,  Horányi S. ,  Huhn A. ,  Kalmár Tibor ,  Kiss Katalin ,  Lehel Cs. ,  Lovász L. ,  Lux I. ,  Márki L. ,  Mátrai M. ,  Nagy Klára ,  Palotás Á. ,  Pelikán József ,  Siket Aranka ,  Szabó M. ,  Székely G. ,  Sövényházy Mária ,  Veres F. ,  Vesztergombi Katalin 
Füzet: 1965/november, 130 - 133. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Háromszögek hasonlósága, Sokszögek súlypontjának koordinátái, Egyenesek egyenlete, Paralelogrammák, Szögfüggvények, síkgeometriai számítások, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1964/április: 1317. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Legyen az ABE=H1, BCE=H2, CDE=H3, DAE=H4 háromszög magasságpontja és súlypontja rendre Mi, ill. Si (i=1, 2, 3, 4); (1. ábra). Megmutatjuk, hogy az Mi pontok ‐ és az Si-k is ‐ egy-egy paralelogramma csúcsai, azok egymáshoz azonos körüljárással hasonlók, és megfelelő oldalaik merőlegesek egymásra. Ebből már következik, hogy egyiket 90-kal elforgatva a másikkal hasonló helyzetbe jut. Végül megmutatjuk, hogy a kérdéses M1M3 és S2S4 szakaszok a paralelogrammák megfelelő átlói, tehát ezek is merőlegesek. ‐ Ha az AC és BD átlók merőlegesek, akkor mindegyik Mi azonos E-vel, az állítás tárgytalan, ezért feltesszük, hogy az átlók nem merőlegesek, és a betűzést úgy választjuk, hogy AEB=ε hegyesszög.

 
 

H1-nek és H2-nek B csúcsa és a vele szemben levő oldalának AC egyenese közös, ezért S1S2 párhuzamos AC-vel, hiszen S1 is, S2 is harmad akkora távolságban van AC-tól, mint B, ugyanazon az oldalon. Ugyanígy S3S4AC, tehát S3S4S1S2, továbbá S1S4BDS2S3, az S1S2S3S4=S négyszög valóban paralelogramma. S oldalainak hossza S1S2=AC/3, S1S4=BD/3.
M1 és M2 a B-ből AC-re bocsátott merőleges pontjai, ezért M1M2 merőleges AC-re, ugyanígy M3M4 is, így M1M2M3M4, hasonlóan M1M4BDM2M3, tehát az M2M1M4M3=M négyszög paralelogramma. Továbbá M és S két-két oldala merőleges: M2M1 és M4M3 merőleges S1S2-re, M3M2 és M1M4 merőleges S2S3-ra, így a két paralelogramma szögei egyenlők, mert merőleges szárú szögek vagy egyenlők, vagy kiegészítő szögek, és egy paralelogramma szögei ugyancsak kiegészítő szögek.
Legyen az A, B, C, D csúcs vetülete a vele szemben levő átlón rendre A', B', C', D'; ekkor M1M2=A'C'/sinε, másrészt A'C'=ACcosε, ezért M1M2=ACctgε, hasonlóan M2M3=BDctgε, így az oldalak aránya
M3M2:M2M1=BD:AC=S4S1:S1S2.
Ebből és a szögek egyenlőségéből következik M és S hasonlósága, mert véve egy-egy egyenlő szögüket, az ennek csúcsával szemben fekvő átló M-et is, S-et is páronként hasonló háromszögekre bontja, továbbá körüljárásuk egyező volta, mert a figyelembe vett egyenlő szögek merőleges szárain vannak az egymással arányos oldalszakaszok.
Hátra van még annak belátása, hogy az M1 csúcsnak S2 felel meg, ezeknél vannak tompaszögek. Mindegyik Si az E pont körüli négy szögtartomány közül abban van, amelyikben a megfelelő Hi, mert a súlypont mindig a háromszög belsejében van, így S1S2S3=CEB=180-ε, váltószögek. M2 a H4-et, M4 pedig a H2-t tartalmazó szögtartomány pontja, mert tompaszögű háromszög magasságpontja a tompaszög csúcsából induló magasságnak a csúcson túli meghosszabbításán van. M1 viszont a H1-et tartalmazó szögtartományban van, vagy a határán, amíg csak az EAB és EBA szögek egyike sem tompaszög, ekkor az M2M1M4 és AEB szögek összege 180, M1-nél tompaszög van, amint állítottuk. *
Ha pedig H1-ben, mondjuk A-nál, tompaszög van (2. ábra), akkor M1 is az AED szögtartomány pontja, de B-höz közelebb van, mint M2, mert a BD átlón levő A', C' vetületeik közül A' van közelebb B-höz, hiszen BEA hegyesszög, BEC pedig tompaszög. Így AM1B=A'EA=ε, és M2M1A'=M2M1M4 ennek kiegészítő szöge.
Mindezekből ‐ mint láttuk ‐ következik az állítás.
 

Pelikán József (Bp., Fazekas M. G.) dolgozatából, kiegészítésekkel.
 

II. megoldás. A feladat szövegének megfelelően konvex négyszögre szorítkozunk, feltesszük továbbá ismét, hogy az átlók nem merőlegesek. Jelöljük AB, AC és DC felezőpontját rendre F1, G, F3-mal (3. ábra), egyébként az I. megoldás jelöléseit használjuk.
 
 
3. ábra
 

S1 és S3 az EF1, EF3 szakaszok E-től távolabbi harmadoló pontja, így S1S3F1F3. Azt kell megmutatnunk, hogy M2M4 merőleges erre a középvonalra. Ez világos, ha ADBC. Tegyük fel, hogy ez nem áll. A betűzést válasszuk úgy, hogy a két oldal D-n, ill. C-n túli meghosszabbítása messe egymást egy P pontban.
Megmutatjuk, hogy M2EM4ΔF1GF3Δ, a két háromszög egyező körüljárású és egymáshoz képest 90-kal vannak elforgatva. Ebből következik, hogy M2M4 és F1F3 oldalaik merőlegesek.
F1G és GF3, mint az ABCΔ és CADΔ középvonala, párhuzamos és egyirányú BC-vel, ill. AD-vel, és fele akkora, mint a megfelelő oldal. Így F1GF3=180-BPA, és az ABCD és F1GF3 körüljárás ellentétes.
Ha a BEC (és így DEA is) hegyesszög, akkor M2 és M4 az E-ből a szemközti oldal felé haladó félegyenesen van, ha pedig a mondott szög tompaszög, akkor mindkét magasságpont az ellentétes irányú félegyenesen van, így M2EM4=180-BPA, és az M2EM4 körüljárási irány ellentétes a BPA, és vele együtt az ABCD körüljárási iránnyal.
Az oldalak arányának megállapítására azt fogjuk felhasználni, hogy egy TUV háromszög magasságpontját Z-vel jelölve UZ=TV|ctgTUV|. (Ez belátható a szinusz-tételt alkalmazva pl. az UVZ és TUV háromszögre, vagy azt használva fel, hogy a magasságpontnak bármelyik oldalra vonatkozó tükörképe a háromszög köré írt körön van.) Ennek felhasználásával
M2EEM4=BC|ctgBEC|AD|ctgAED|=BCAD=F1GGF3.
Ezek szerint az M2EM4 és F1GF3 háromszögben az E-nél, ill. G-nél levő szög egyenlő, és egyenlő a szöget bezáró oldalak aránya, tehát a két háromszög hasonló, továbbá körüljárásuk is megegyező (ellentétes a négyszög körüljárásával). Ezzel állításainkat igazoltuk.
 
Megjegyzés. A bemutatott ötletes megoldás utal egyben arra is, hogy a hasonlóság belátása óvatosságot igényel: nem elegendő arra hivatkozni, hogy az EM2, EM4 magasságok merőlegesek a megfelelő oldalakra. Ez fennállna arra a háromszögre is, amely pl. F1-nek a két átló felezőpontjaival való összekötésével keletkeznék, az F1-ből induló oldalak aránya is BC:AD volna, mégsem kapnánk M2EM4-hez hasonló háromszöget. Másrészt a bizonyítandó merőlegességre való következtetéshez szükséges volt a körüljárási irány megvizsgálása is. Ezeken a pontokon egy beküldött megoldás sem volt kifogástalan.
További elemzést igényelne annak belátása, hogy ez a gondolatmenet hogyan szolgáltatja a bizonyítandó állítást, ha a négyszög nem konvex.
 

III. megoldás. A pont körre vonatkozó hatványa fogalmának, valamint a két kör hatványvonalára vonatkozó tételnek* felhasználásával az állítást így bizonyíthatjuk. Tekintsük az AB, BC, CD, DA oldal, mint átmérő fölé írt ki Thalész-kört, legyen a középpont rendre Fi (i=1, 2, 3, 4; 1. ábra). Az I. megoldásban szereplő A', B', C', D' pontok mindegyikén kettő megy át e körök közül. ─ M1A és M1B a k1 kör két szelője, ezért
M1AM1A'=M1BM1B',
a két oldal közös értéke az M1 pont hatványa a k1 körre. A bal oldal egyszersmind M1 hatványa k4-re, a jobb oldal pedig k2-re, egyenlőségük miatt M1 rajta van k4 és k2 hatványvonalán. Hasonlóan k3-ból
M3CM3C'=M3DM3D',
eszerint M3-nak is egyenlő a k4-re és k2-re vonatkozó hatványa, ennélfogva az M1M3 egyenes a k4, k2 körpár hatványvonala, és így merőleges e körök centrálisára, az F4F2 egyenesre. ‐ A II. megoldásban láttuk, hogy F4F2S4S2, így valóban M1M3S2S4.
 
Megjegyzés. Ez a megoldás mutatja, hogy az állítás konkáv és hurkolt négyszögre is érvényes.
 

IV. megoldás. Helyezzünk derékszögű koordinátarendszert az ábrára E-vel mint origóval, legyen az X-tengely az AC egyenes, tgε=m, és a csúcsok koordinátái: A(a,0), C(c,0), B(b,mb), D(d,md), ahol ac, és bd, mert A és C, valamint B és D különböző pontok, továbbá m0, véges szám, mert ε90.
A H1 háromszög B-ből és A-ból húzott magasságának
x=b,ill.y=-1m(x-a)
egyenletéből M1 metszéspontjuk koordinátái: M1(b,(a-b)/m). Hasonlóan, a és b helyére c-t, ill. d-t írva M3(d,(c-d)/m), ezek szerint az M1M3 egyenes iránytényezője
a-b-c+dm(b-d).(1)

H2 és H4 súlypontjának koordinátái: S2[(b+c)/3,mb/3], ill. S4[(a+d)/3,md/3], ezekből az S2S4 egyenes iránytényezője
m(d-b)a+d-b-c,
ami (1) reciprokának (-1)-szerese. Ezzel az állítást bebizonyítottuk.
Amennyiben (1) értéke 0, vagyis M1M3 párhuzamos az X-tengellyel, akkor a két ordináta egyenlőségéből a-b=c-d, és így a+d=b+c, vagyis S2 és S4 abszcisszái egyenlők, S2S4 merőleges az X-tengelyre, tehát az állítás ekkor is igaz.
 
Kalmár Tibor (Esztergom, Temesvári Pelbárt g.)
 

Megjegyzés. Ez a bizonyítás is mutatja, hogy az állítás nem konvex négyszögre is igaz. Ha ugyanis pl. a, b, c pozitívok, és d negatív, akkor az ABCD négyszög konkáv, ha pedig a d is pozitív, akkor hurkolt.
*Ebben az esetben könnyű látni, hogy az M1M2M3M4 körüljárás ellentétes S1S2S3S4-gyel; ez a további esetekben is belátható.

*Lásd pl. Gallai T.‐Hódi E.‐Péter R.‐Szabó P.‐Tolnai J.: Matematika az ált, gimn. III. o. számára, 12. kiadás, Tankönyvkiadó, Budapest, 1962) 194-200. o.