Feladat: 1294. matematika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Bóta Károly ,  Csörnyei Zoltán ,  Deák István ,  Fekete E. ,  Huhn A. ,  Lovász László ,  Nagy Klára ,  Pelikán József ,  Siket Aranka ,  Szemkeő Judit 
Füzet: 1964/november, 136 - 138. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Síkgeometriai számítások trigonometria nélkül háromszögekben, Szögfüggvények, síkgeometriai számítások, Szabályos sokszögek szerkesztése, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1964/január: 1294. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A szabályos ötszög bármelyik két csúcsát vagy egy oldal, vagy egy átló köti össze, és mind az öt átló egyenlő; így a PR szakasz vagy oldala, vagy átlója az ötszögnek. Az első esetben P és R szomszédos csúcsok, a P-vel szomszédos másik csúcs k1-en lesz, ebből kell kimetszenünk alkalmas körrel ‐ mert csak körzőt használhatunk ‐, az R-rel szomszédos másik csúcs pedig k2-n lesz. A második esetben P, R szemben fekvő csúcsok, így a P-vel szemben levő másik csúcs lesz k1-en, az R-rel szemben levő másik csúcs pedig k2-n. Az első esetnél maradva kézenfekvő arra gondolni, hogy a P-vel szomszédos A csúcsnak k1-ből való kimetszését egy az R körül írt további körrel végezte az eljárás elveszett befejezése. Ekkor k7 sugara a PR oldalú szabályos ötszög átlója. Ugyanekkora sugarú, a P körül írt kör kimetszhetné k2-ből az R melletti C csúcsot, és e két kör metszéspontja megadhatná az ötszögnek a PR oldallal szemben levő B csúcsát, vagyis az átlót ismerve a hátra levő két lépésben befejezhetnénk a szerkesztést. Így ‐ ha feltevésünk találó ‐ az átlónak már csak a felhasználására futja a további két lépésből, tehát az átló hosszának már meg kell lennie az ábrán, annak a k6 megrajzolása utáni fázisában ‐ éspedig a megnevezett pontok valamelyik párjának távolsága gyanánt, ‐ hiszen az első hat kör számos további metszéspontot ad, és a könyv bizonyára csak a tovább felhasználandó pontokra vezetett be betű-jelölést. Továbbmenve az átló hosszát megadó pontpár egyik tagja a k6 révén kapott, U vagy T, különben ezek megszerkesztése és megjelölése felesleges volna, a szerkesztés kevesebb kör rajzolásával lenne befejezhető.

 
 
1. ábra
 

 
 

A szabályos ötszög átlójának és oldalának aránya az egy átló által lemetszett egyenlő szárú háromszögből* 2cos36=(5+1)/2. Megmutatjuk, hogy egységnek véve P és R távolságát, P és T távolságának mértékszáma éppen egyenlő ezzel az arányszámmal.
PRX és PRY egyenlő oldalú háromszögek (1. ábra, ezen a jobb áttekintés érdekében a köröket mellőztük, és a szóba jövő távolságokat egyenesszakasszal meg is rajzoltuk), ezért XY=3, továbbá XPY=120. Az XVPW négyszög rombusz, így VW merőlegesen felezi PX-et, továbbá VW2=4XY2-PX2=11, mivel minden paralelogrammában az átlók négyzetösszege egyenlő az oldalak négyzetösszegével. XPY és XPZ egybevágó háromszögek, mert oldalaik páronként egyenlők, így XPZ=120, ezért Z rajta van a P, R pontokkal meghatározott egyenesen, tehát RZ=2. A fentiekhez hasonlóan az UVTW idom rombusz, és UT merőlegesen felezi VW-t, tehát U és T rajta vannak a P-vel és X-szel meghatározott egyenesen, és UT2=4RZ2-VW2=5. Mostmár PX, VW és UT közös felezőpontját F-fel jelölve
PT=PF+FT=PX+UT2=1+52,
ezt akartuk bizonyítani, és ennek alapján ‐ mint láttuk ‐ a k7=P(PT) és k8=R(PT) köröket megrajzolva a hiányzó A, B, C csúcsok kiadódnak, A, B, C, R, P egy szabályos ötszög csúcsai.
Hasonlóan jutunk célhoz, ha az adott P-t és R-et a keresett szabályos ötszög két nem szomszédos csúcsának tekintjük, és keressük az ábra k6 berajzolása utáni fázisában az ötszög oldalának hosszát. Az oldal az átlónak 1/(2cos36)=2/(5+1)=(5-1)/2 része, ezt a fentiek szerint megadja P és U távolsága, tehát a k'7=P(PU), k'8=R(PU) körök metszik ki k2-ből, ill. k1-ből, ill. egymásból az ötszög hiányzó csúcsait.
Mindkét esetben két ötszöget kapunk, ezek egymás tükrös párjai a P-n és R-en átmenő egyenesre.
 
Nagy Klára (Makó, József A. g. III. o. t.)
 

 
 
3. ábra
 

Megjegyzés. A szabályos ötszög átlójának és oldalának arányát szögfüggvény felhasználása nélkül is meghatározhatjuk. Legyen az ABC háromszögben AB=BC=1, AC=d és ABC=108. Mérjük rá AB-t az AC oldalra A-tól, legyen a végpont D. Ekkor CAB=36; ABD=ADB=72; DBC=36=DCB; tehát CDBABC; CD:CB=AB:AC, azaz (d-1): :1=1:d; d2-d-1=0, és ennek pozitív gyöke d=(5+1)/2.

*Felhasználjuk cos36-nak az 1213. feladatban idézett értékét, lásd K. M. L. 27 (1963/9. 19. o.)