|
Feladat: |
1254. matematika feladat |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
Antal Magdolna , Bak Zsuzsanna , Berecz Ágota , Csirik J. , Csörnyei Z. , Érdi Bálint , Folly Gábor , Földes Antónia , Gálfi István , Gyárfás András , Hirka A. , Hoffmann P. , Horváth J. , Komor Tamás , Kőszegi László , Lehel Jenő , Lénárt Zoltán , Lovász László , Makai Endre , Malatinszky G. , Nagy Klára , Nagy Mária , Nárai György , Pelikán József , Sófalvi M. , Somogyi István , Somos Péter , Szalkai István , Székely Gábor , Szemere J. , Szepesvári György , Szidarovszky Ferenc , Szilágyi Tivadar , Tamás Endre , Tamás G. , Treer Mária |
Füzet: |
1964/április,
153 - 156. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Trigonometrikus egyenletek, Trigonometria, Szinusztétel alkalmazása, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1963/május: 1254. matematika feladat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Először a szöget számítjuk ki. Vezessük be a következő jelöléseket: , , ; -ből mért látószögük rendre , , , , továbbá és . Ezekkel a , , háromszögből a szinusz‐tétel alapján | | (1) |
A három egyenlőség bal, ill. jobb oldalainak összeszorzásával adódó egyenletből és kiesik, a fellépő adatok közül csak ismeretlen. Más szóval: egyismeretlenes egyenletet kapunk -re: | | (2) | amiből | | ismert szám. Szokásos rendezéssel és az addíció‐tétel alkalmazásával minden tagban fellép , és egyike:
A szögletes zárójelben áll, így
Innen -vel osztva (, mert nincs az egyenesen) -re másodfokú egyenletet kapunk: ahol | |
Mármost a háromszögből Ehhez (1) első egyenletét hozzávéve kiküszöbölésével | |
Numerikusan , , , , , így két értéke és . Ezekből , ill. , az előbbivel azonban a háromszög szögeinek összege nagyobb lenne -nál, ez tehát nem megfelelő. utóbbi értékével pedig m.
Székely Gábor (Budapest, Madách I. g. II. o. t.)
Megjegyzés: Kaphatunk (2)-ből szögfüggvényeire is egyenletet a törtek eltávolításával és a azonosság alkalmazásával: | | Innen az addíció‐tétel alkalmazásával alakú egyenletre jutunk. Láttuk az 1085. feladatban, hogy ennek megoldása: | | A számítás kissé nehézkesebb a fentinél.
II. megoldás. Fejezzük ki -t a és háromszögekből, -t a és háromszögekből. A kifejezések egyenlőségéből:
A két egyenlőség bal, ill. jobb oldalait összeszorozva a -t tartalmazó tényezők kiesnek. A megmaradt adatok közül csak ismeretlen, ez tehát az | | (3) | egyenletből kiszámítható:
Esetünkben , mert
és 1-nél nagyobb számok szorzata nagyobb 1-nél. Így (4) állandó tagja, vagyis a gyökök szorzata negatív, tehát a gyökök valósak, és egyikük negatív, másikuk pozitív. Csak az utóbbit használhatjuk, kiszámítva m.
Lehel Jenő (Budapest, Apáczai Csere J. gyak. g. IV. o. t.)
Megjegyzések: 1. Hasonló egyenletre jutunk, ha kifejezzük a , , és háromszögek kétszeres területét egyrészt -ből húzott közös magasságukkal és az egyenesen levő alapjukkal, másrészt a -ből kiinduló oldalaikkal és a közbezárt szögekkel, és a nyert egyenlőségek megfelelő oldalait összeszorozzuk. Így az | | (5) | egyenlet adódik.
Gálfi István (Budapest, Kandó K. hír. ip. t. III. o. t.)
2. (3) és (5) közvetlenül adódnak Papposz tételéből, amely szerint ha az egy ponton átmenő , , , egyeneseket egy egyenes rendre a , , , pontokban metszi, akkor | |
Somogyi István (Ajka, Bródy I. g. II. o. t.)
K.M.L. 23 (1961/11) 131. o. |
|