|
Feladat: |
1248. matematika feladat |
Korcsoport: 18- |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Folly Gábor , Földes Antónia , Gálfi István , Gyárfás András , Komor Tamás , Kovács L. , Lovász László , Lukonics Gábor , Makai Endre , Pelikán József , Szép András , Szidarovszky Ferenc , Szilágyi Tivadar , Tamás Endre |
Füzet: |
1964/május,
201 - 203. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Gömbi geometria, Mértani helyek, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1963/március: 1248. matematika feladat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Legyen az adott gömb középpontja , sugara , az adott pont , továbbá -nek egy az -ból derékszögben látható húrja (ha van ilyen) , és ennek felezőpontja .
1. ábra egyszersmind az derékszögű háromszög körülírt körének középpontja, ezért . Másrészt ‐ ha különbözik -tól ‐ az egyenlő szárú háromszög alapjának felezőpontja, ezért , és az előbbi egyenlőség figyelembevételével (Ez akkor is érvényes, ha és egybeesnek, mert ekkor , a gömbön van. Fordítva, ha a felületén van, akkor nyilvánvaló, hogy -nek csak az átmérői láthatók -ból derékszögben, ezért a keresett mértani hely egyetlen pontból áll: -ból. Ezt a helyzetet tovább figyelmen kívül hagyjuk.) (1)-ből következik, hogy -nek az szakasz felezőpontjától mért távolsága állandó, ugyanis az háromszögben az oldalhoz tartozó súlyvonal, ezért ismert összefüggés szerint | | (2) | ami állításunkat igazolja. Egyszersmind azt is látjuk, hogy a feltételnek megfelelő pont (s így egyben -ból derékszögben látszó húr is) csak akkor van, ha ez a kifejezés nem negatív, tehát ha . Ezt a továbbiakban feltesszük. Ha itt a ,,'' jel érvényes, akkor rajta van egy az pont körül írt gömb felületén, amelynek sugara tehát a keresett mértani hely része ennek a gömbfelületnek. Az esetre később visszatérünk. Bebizonyítjuk, hogy felületének minden pontja hozzátartozik a mértani helyhez. A mértani hely pontjai nyilván csak belső pontjai lehetnek, ezért először azt látjuk be, hogy minden pontja belsejében van. (3) szerint , tehát benne van az körül -sugárral írt gömb belsejében, így -ben is. -nek -hez legközelebbi pontja az félegyenesen levő gömbsugár végpontja. Így azt kell megmutatnunk, hogy .
2. ábra Messe egy az egyenesen átmenő sík -t és -t a , ill. körben. Húzzuk meg -nek az -en átmenő, -re merőleges húrját, legyen ennek egyik végpontja . Így -et megadja ; az állítás pedig egyértelmű azzal, hogy a derékszögű háromszög -nél levő hegyesszöge nagyobb, vagy ugyanakkora, mint a -nél levő hegyesszöge, más szóval, hogy a -nél levő szög kisebb, mint , vagy egyenlő vele. A -höz -ből húzott érintők érintési pontját -vel és -vel jelölve a bármely pontjához -ből húzott félegyenes a szögtartomány belsejében halad vagy annak határán, tehát . A derékszögű háromszögből viszont , ez a háromszög egyenlő szárú, és így . Eszerint állításunk helyes, -nek nincs pontja -n kívül. Maga sem lehet rajta felületén, mert csak akkor teljesül, ha azonos -vel vagy -vel, ekkor azonban felezi -t, tehát azonos -vel, ezt az esetet viszont kizártuk. Megmutatjuk most már, hogy -nek tetszés szerinti pontjához megadható -nek olyan húrja, amely -ból derékszögben látszik, és amelynek felezőpontja . Írjunk körül sugárral gömböt. és egy körben metszik egymást, amely nem fajul ponttá, ugyanis a két gömbsugár különbsége kisebb középpontjaik távolságánál: mert az utóbbi egyenlőtlenségben mindkét oldal pozitív, tehát az egyenlőtlenség akkor és csak akkor teljesül, amikor , ez pedig (1) miatt teljesül. (Ugyanis különbözik -tól is, -tól is, mert az feltevés a kizárt -re vezet.) -nek bármely átmérője megfelel állításunknak: -ból derékszögben látszik, és felezőpontja . Az utóbbi feltétel teljesül, mert középpontja , vagyis a -nek főköre. Valóban, minden pontjára és , ezért (2) és (3) alapján | | tehát az szög derékszög, a -n átmenő és -re merőlegesen álló síkban van. Így viszont az első feltétel is teljesül, mert átmérői egyben -nek is átmérői, és így a felületén levő -ból Thalész tétele szerint derékszögben láthatók. (Maga nincs rajta -n, mert a -n van, pedig nincs rajta.) Ezek szerint a keresett mértani helyet esetén a felületén levő pontok alkotják. Az esetre nyilvánvaló, hogy annak a kúpnak, melynek alkotói az -ból -hez húzható összes érintők, a félnyílásszöge , és így -ból csak olyan húrok láthatók derékszögben, melyek mindkét végpontja a kúp és érintkezési körén van, és az ilyenek is csak akkor, ha a mondott körnek átmérői. Ekkor viszont a mondott kör középpontja. Könnyű belátni, hogy e középpont egyben az szakasz felezőpontja.
Lukonics Gábor (Aszód, Petőfi S. Gimn., IV. o. t.) |
|