A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldásunkat az exponenciális függvény tankönyvbeli grafikonjának szemléletére alapítjuk. A grafikon ‐ ha az alap nagyobb 1-nél ‐ balról jobbra emelkedő folytonos vonal, nincs ,,vízszintes'' szakasza sem, vagyis ha , akkor , továbbá bármely az -tengely ,,fölött'', vele párhuzamosan haladó egyenes átmetszi a görbét (az előbbiek szerint pontosan egy pontban), vagyis minden számhoz van olyan , amelyre (az szám alapú logaritmusa). Bizonyítás nélkül felhasználjuk még azt, hogy az adott egyenlet bal oldalán álló összeg grafikonjának is megvannak ugyanezek a tulajdonságai.
Az , 1, 2 helyeken a bal oldal értéke rendre 2, 16, 136, a jobb oldalé pedig 1, 13, 169. Eszerint az abszcisszán még a bal oldal grafikonja lép át magasabban, az abszcisszán pedig már a jobb oldalé. Így a két grafikon metszéspontja, amelynek abszcisszája a keresett gyök, mert ordinátája a két oldal közös értéke, az és egyenesek között van. A közbeeső helyen a táblázat szerint, 2 tizedesre kerekítve egyrészt | | másrészt , nagyobb a bal oldalnál, tehát a gyök 1 és között van. Tovább logaritmussal számolunk. Egyszerűség kedvéért mindjárt a jobb és a bal oldal különbségét számítjuk ki, és ennek elsősorban az előjelét tekintjük, később az abszolút értékét is. Ha a különbség negatív, akkor a következő lépésben nagyobb -szel próbálkozunk, pozitív különbség esetén kisebbel. Másrészt a két ellentett jelű különbséget adó érték közül ahhoz választjuk közelebb a következő próbálkozás -ét, amelyre a különbség abszolút értéke kisebb. -re a különbség körül van, -re pedig . Az utóbbi sokszorosan nagyobb abszolút értékű, ezért valószínű, hogy közelebb áll -höz, mint 1-hez. Próbálkozzunk ezért -del: | | ezért az (; ) intervallumban van, közelebb -höz, mert Hasonlóan -dal
Tekintettel arra, hogy a logaritmus visszakeresésekben a századrészeket interpolálással kapjuk, sőt az alapok logaritmusának -szereseit is kerekítettük, az eredményt tovább nem finomíthatjuk, így az adott egyenlet megoldása ezredrészre kerekítve , vagy .
Gálfi István (Budapest, Kandó K. hír. ip. t. III. o. t.)
Megjegyzés. Valamivel egyszerűbb a számítás, ha az egyenletet -szel osztva alakban írjuk. Horváth Sándor (Szeged, Radnóti M. g. II. o. t.) |