Feladat: 1218. matematika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Bense I. ,  Berkes István ,  Doskar Balázs ,  Fejéregyházi Sándor ,  Folly Gábor ,  Földeáki Mária ,  Gálfi István ,  Gyárfás András ,  Harkányi Gábor ,  Horváth Sándor ,  Kelecsényi T. ,  Kiss Gábor ,  Lazányi I. ,  Lehel Jenő ,  Lovász László ,  Makai Endre ,  Marosi Judit ,  Mátrai M. ,  Müller J. ,  Náray György ,  Papp M. ,  Rejtő Lídia ,  Székely Gábor ,  Szidarovszky Ferenc ,  Tamás Endre ,  Vaskövi I. ,  Veres Ferenc 
Füzet: 1963/november, 120 - 121. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Exponenciális egyenletek, Numerikus és grafikus módszerek, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1963/január: 1218. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Megoldásunkat az exponenciális függvény tankönyvbeli grafikonjának szemléletére alapítjuk. A grafikon ‐ ha az a alap nagyobb 1-nél ‐ balról jobbra emelkedő folytonos vonal, nincs ,,vízszintes'' szakasza sem, vagyis ha x1<x2, akkor ax1<ax2, továbbá bármely az X-tengely ,,fölött'', vele párhuzamosan haladó egyenes átmetszi a görbét (az előbbiek szerint pontosan egy pontban), vagyis minden y>0 számhoz van olyan x, amelyre ax=y (az y szám a alapú logaritmusa). Bizonyítás nélkül felhasználjuk még azt, hogy az adott egyenlet bal oldalán álló összeg grafikonjának is megvannak ugyanezek a tulajdonságai.

 
Az x=0, 1, 2 helyeken a bal oldal értéke rendre 2, 16, 136, a jobb oldalé pedig 1, 13, 169. Eszerint az x=1 abszcisszán még a bal oldal grafikonja lép át magasabban, az x=2 abszcisszán pedig már a jobb oldalé. Így a két grafikon metszéspontja, amelynek abszcisszája a keresett gyök, mert ordinátája a két oldal közös értéke, az x=1 és x=2 egyenesek között van.
A közbeeső x=3/2 helyen a táblázat szerint, 2 tizedesre kerekítve egyrészt
63/2+103/2=216+100014,70+31,62=46,32,
másrészt 133/2=131346,87, nagyobb a bal oldalnál, tehát a gyök 1 és 3/2=1,5 között van.
Tovább logaritmussal számolunk. Egyszerűség kedvéért mindjárt a jobb és a bal oldal
f(x)=13x-6x-10x
különbségét számítjuk ki, és ennek elsősorban az előjelét tekintjük, később az abszolút értékét is. Ha a különbség negatív, akkor a következő lépésben nagyobb x-szel próbálkozunk, pozitív különbség esetén kisebbel. Másrészt a két ellentett jelű különbséget adó x érték közül ahhoz választjuk közelebb a következő próbálkozás x-ét, amelyre a különbség abszolút értéke kisebb. x=1,5-re a különbség +0,55 körül van, x=1-re pedig -3. Az utóbbi sokszorosan nagyobb abszolút értékű, ezért valószínű, hogy x közelebb áll 1,5-höz, mint 1-hez. Próbálkozzunk ezért x=1,4-del:
f(1,4)=131,4-61,4101,436,27-12,29-25,12=-1,14,
ezért x az (1,4; 1,5) intervallumban van, közelebb 1,5-höz, mert
|+0,55|<|-1,14|.

Hasonlóan x=1,47-dal
f(1,47)243,39-13,93-29,51=-0,05,tehátx>1,47,f(1,48)244,52-14,18-30,20=+0,14,tehátx<1,48,f(1,472)43,62-13,98-29,65=-0,01,végülf(1,473)43,73-14,01-29,71=+0,01.

Tekintettel arra, hogy a logaritmus visszakeresésekben a századrészeket interpolálással kapjuk, sőt az alapok logaritmusának x-szereseit is kerekítettük, az eredményt tovább nem finomíthatjuk, így az adott egyenlet megoldása ezredrészre kerekítve x=1,472, vagy 1,473.
 
 Gálfi István (Budapest, Kandó K. hír. ip. t. III. o. t.)
 

Megjegyzés. Valamivel egyszerűbb a számítás, ha az egyenletet 10x-szel osztva
1,3x-0,6x-1=0
alakban írjuk.
 Horváth Sándor (Szeged, Radnóti M. g. II. o. t.)