A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Legyen az parabola () négy különböző pontja , , , , , , , . Itt , , , különbözők, mert pl. -ből és azonossága következnék, a feltevéssel ellentétben. Tegyük fel, hogy , , , egy paralelogramma csúcsai, azaz , és . Eszerint az összekötő egyenesek iránytényezőinek megegyezéséből: | | (1) | (Itt mindegyik tört nevezője 0-tól különböző.) Az (1) egyenlőségek kiemeléssel, szorzattá alakítással és egyszerűsítésekkel így alakulnak: | | tehát | | ezekből pedig a megfelelő oldalak összeadásával és rendezéssel adódik, feltevésünkkel ellentétben. Ezért az (1) egyenlőségek egyidejűen nem állhatnak fenn, , , , nem alkothat paralelogrammát.
Mészáros György (Budapest, Piarista g. III. o. t.)
1. ábra II. megoldás. Tegyük fel, hogy a parabolába beírt négyszög paralelogramma, és tükrözzük ábránkat a négyszög középpontjára. Ekkor , , , rendre , , , -be megy át, pedig egy parabolába. Így a és paraboláknak legalább 4 különböző közös pontjuk van; másrészt tengelyeik párhuzamosak, mert a tükrözés tengelyét egy vele párhuzamos egyenesbe viszi át. Ha egyenlete , a pont koordinátái (, ), akkor csúcsa (, ), tengelye az egyenes, és egyenlete . Mármost és közös pontjait keresve ezek abszcisszáit az egyenleteikből kiküszöbölésével adódó egyenletből kapjuk. Ez másodfokú, tehát -nek és -nek legfeljebb két abszcisszán lehet közös pontja. Másrészt és egyenlete szerint minden -hez csak egy érték tartozik, így és közös pontjainak a száma legfeljebb 2. Ellentmondásra jutottunk fenti megállapításunkkal, tehát feltevésünk hibás, a parabolába nem írható paralelogramma.
Kászonyi László (Szombathely, Nagy Lajos g. IV. o. t.)
III. megoldás. Bebizonyítjuk, hogy véve egy parabolának egy adott iránnyal párhuzamos húrjait, ezek felezőpontjai egy a parabola tengelyével párhuzamos egyenesen vannak rajta. Más szóval: ha egy a parabolába beírt négyszög és oldalai párhuzamosak, akkor ezen oldalak felezőpontját , ill. -val jelölve a egyenes párhuzamos -nek a tengelyével. Ebből már következik a bizonyítandó állítás. Ha ugyanis paralelogramma volna, akkor az és oldalak felezőpontjait összekötő szakasz is, a és oldalak felezőpontjait összekötő szakasz is párhuzamos volna -val, holott ez a két szakasz metszi egymást a paralelogramma középpontjában.
2. ábra Legyen az , , pontok vetülete a vezéregyenesen rendre , , , az -ban és -ben -hez húzott érintő ill. , metszéspontjuk . Jelöljük a parabola gyújtópontját -fel. Ismeretes, hogy merőlegesen felezi -t, és hasonlóan az -t, így az háromszög köré írt kör középpontja. Ezen átmegy a egyenes is, ugyanis trapézban középvonal, ezért -ben merőlegesen felezi -t. párhuzamos -val, így azt kaptuk, hogy a parabola egy húrjának felezőpontján át a tengellyel párhuzamosan húzott egyenes átmegy a húr végpontjaiban húzott érintők metszéspontján. Legyen -nek -n levő pontja , az ebben húzott érintő , és messe ez -et -ben, -t -ben. A parabola imént talált tulajdonságát az , ill. húrra alkalmazva kapjuk, hogy felezi -t, ugyanígy felezi -t, hiszen pl. rajta van az felezőpontján át -val párhuzamosan húzott egyenesen, ami az háromszögnek -vel párhuzamos középvonala. Eszerint pedig az háromszög -vel párhuzamos középvonala, vagyis párhuzamos -vel. Ezzel azt kaptuk, hogy a parabola egy húrjának felezőpontján át a tengellyel párhuzamosan húzott egyenes átmegy a húrral párhuzamos érintő érintési pontján. Eredményünk szerint a húr felezőpontján át a tengellyel párhuzamosan húzott egyenes ugyancsak átmegy -n, tehát azonos -vel. Ezzel a bevezetésül kimondott állítást bebizonyítottuk, abból pedig ‐ mint láttuk ‐ következik, hogy az négyszög nem lehet paralelogramma.
Megjegyzés. A felhasznált segédtételt a koordinátageometria módszereivel is megkaphatjuk. Legyen a parabola egyenlete , a párhuzamos húrok közös iránytangense . Ekkor egy húr egyenese , és a húr két végpontjának abszcisszáit a két egyenletből kiküszöbölésével adódó egyenlet gyökei szolgáltatják. Ha ezen abszcisszák és , akkor a felezőpont abszcisszája a másodfokú egyenlet gyökei és együtthatói közötti, ismert összefüggés alapján független -től, és változatlan mellett állandó, tehát minden irányú húr felezőpontja egy az -tengellyel, a parabola tengelyével, párhuzamos egyenesen van rajta. ‐ Ha a fenti másodfokú egyenlet diszkriminánsa eltűnik: , akkor , és az innen adódó értékkel az egyenes a parabola érintője, az érintési pontra is teljesül .
|