Feladat: 1200. matematika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Berecz Ágota ,  Berkes István ,  Bernáth S. ,  Bitai A. ,  Doskar Balázs ,  Feles P. ,  Gálfi István ,  Harkányi Gábor ,  Kádár L. ,  Kászonyi László ,  Kemenes J. ,  Kiss Katalin ,  Komor Tamás ,  Lazányi I. ,  Lehel Csaba ,  Lehel J. ,  Lénárt Zoltán ,  Lőrincz Cs. ,  Lovász László ,  Lukács Lídia ,  Malatinszky G. ,  Marosi Judit ,  Mihályi Zoltán ,  Nagy Klára ,  Nagy Péter Tibor ,  Rejtő Lídia ,  Strommer R. ,  Szidarovszky Ferenc ,  Szlobodnyik L. ,  Tamás Géza ,  Timár Gy. ,  Vadász Péter 
Füzet: 1963/május, 202 - 204. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Másodfokú (és arra visszavezethető) egyenletek, Paraméteres egyenletek, Gyökök és együtthatók közötti összefüggések, Számtani sorozat, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1962/november: 1200. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A számtani sorozat minden tagja egyenlő a hozzá képest szimmetrikus helyzetű tagpárok számtani közepével. Ezt felhasználva a követelményt a következő három egyenlettel fejezhetjük ki:

a+b=2x1,(1)x1+x2=2b,(2)a+c=2b.(3)
(Ugyanis (1) és (2) biztosítja az x1-a=b-x1=x2-b=d egyenlőséget, (3) és (2) alapján pedig
c=2b-a=x2+x1-a,és ígyc-x2=x1-a=d.
E három egyenlet egymástól független.)
Másrészt x1 és x2 az adott másodfokú egyenlet gyökei, ezért a gyökök és az együtthatók összefüggései szerint
a(x1+x2)=-b,(4)ax1x2=c.(5)
Az öt ismeretlent az (1)‐(5) egyenletekből határozhatjuk meg. ‐ (2) és (4) alapján
2ab=-b,b(2a+1)=0.(6)
Ez kétféleképpen teljesülhet.
I. eset: b=0. Ekkor (2)-ből és (3)-ból x2=-x1, c=-a; ezekkel (5)-ből
-ax12=-a,(x12-1)=0,x12-1=0,
tehát x1=±1 és x2=1. (Ugyanis a0, mert az ellenkező esetben az adott egyenletnek legfeljebb egy gyöke van.) Ismerjük a sorozat középső három tagját, ebből a=±2 és c=2. Valóban, az egymással ekvivalens 2x2-2=0 és -2x2+2=0 egyenletek gyökei +1 és -1, indexezésüket alkalmasan választva ‐ ami nyilván megengedett ‐ az előírt sorrendben a 2, 1, 0, -1, -2 számtani sorozatot, ill. ennek negatívját kapjuk.
II. eset: (6)-ban 2a+1=0, a=-1/2. Ekkor (3), (1) és (2) alapján c-t, x1-et és x2-t b-vel kifejezve (5)-ből másodfokú egyenletet kapunk b-re
c=2b+12,x1=b2-14,x2=2b-x1=3b2+14,-12(b2-14)(3b2+14)=2b+12,4b2+20b+5=0.


Innen
b=-52±5,c=-92±25,
továbbá
x1=-3±52,x2=-7±352.
Itt olyan két együttható-hármast kaptunk, melyek nem ekvivalens egyenleteket adnak. Az első megoldásbál adódó
a'=-12,x'1=5-32,b'=25-52,(7)x'2=35-72,c'=45-92


valóban számtani sorozatot adnak, mert a számkifejezések racionális része is, valamint az irracionális 5 racionális szorzói is:
-12,-32,-52,-72,-92,ill.0,12,22,32,42,
számtani sorozatot alkotnak. Az a'x2+b'x+c'= egyenletből x'1 és x'2 kiszámítása felesleges, könnyű látni ugyanis, hogy számainkra teljesül (4) és (5).
Az a', x''1, b'', x''2, c'' megoldás (7)-től csak az irracionális részek előjelében különbözik. Mindezek szerint a követelménynek négy a, b, c együttható-hármas felel meg.
 
Szidarovszky Ferenc (Budapest, Fazekas M. Gyak. Gimn. IV. o. t.)
 

Megjegyzés. (1) és (2)-ből x1=(a+b)/2, x2=(b+c)/2. Ezeket az egyenletbe helyettesítve majd különbséget képezve
a(a+b)24+b(a+b)2+c=0,a(b+c)24+b(b+c)2+c=0,a4[(a+b)2-(b+c)2]+b2[(a+b)-(b+c)]==a-c4[a(a+2b+c)+2b]=0.


A második tényezőben (3)-at alkalmazva
12(a-c)b(2a+1)=0.
Ezzel (6)-tal rokon egyenlethez jutottunk, amiből a fentiekhez hasonlóan folytatható a megoldás.
2. Számos dolgozat a másodfokú egyenlet nagyobb gyökét vette x1-nek, így csak azokat a megoldásokat kapta meg, amelyekben a>b>c. Erre nincs megállapodás.