Feladat: 1186. matematika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: könnyű
Megoldó(k):  Sófalvi Mihály 
Füzet: 1963/február, 75. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Maradékos osztás, Feladat, Algebrai átalakítások, Nevezetes azonosságok
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1962/szeptember: 1186. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Ha n pozitív egész, akkor a 10n szám a legkisebb n+1-jegyű természetes szám, 10n-1 pedig a legnagyobb n-jegyű természetes szám, valamennyi jegye 9-es. n=1,2,3 esetén az állítás igaz, a 9:37, 99:37, 999:37 osztások maradéka rendre 9, 25, 0, és ezek négyzetszámok. Abból, hogy a harmadik osztás maradéka 0, következik, hogy 3-nál nagyobb n-et véve az első három 9-es nem befolyásolhatja a további 9-esekkel írt szám osztásából adódó maradékot. Ezért n=4,5 és 6-ra a maradék rendre ugyanaz, mint n=1,2,3-ra, továbbá n értékét egyesével növelve állandóan ez a három maradék ismétlődik.
Valóban, ha n>3, vagyis n-3>0, természetes szám, akkor

10n-1=(10n-10n-3)+(10n-3-1)=10n-3(103-1)++(10n-3-1)=372710n-3+(10n-3-1),


az első tag osztható 37-tel, tehát a (10n-1):37 osztás maradéka egyenlő a második tag, 10n-3-1 osztásánál fellépő maradékkal.
Ezek szerint n bármely pozitív egész értékére a maradék vagy 9, vagy 25, vagy 0, minden esetre négyzetszám.
 
 Sófalvi Mihály (Budapest, Bláthy O. techn. III. o. t.)
 
Megjegyzés. Néhány dolgozat tizedes jegyeket is tekintetbe vett a hányadosban, és így hibásnak találta az állítást. Egész számok közti maradékos osztáson az osztónál kisebb pozitív egész maradékkal végzett osztást szokás érteni. A ,,négyzetszám'' megjelölésen is egész szám négyzetét értjük. Ha tizedes jegyeket is számítunk, akkor teljesen önkényes, hogy hányadik jegynél állunk meg, tehát a maradék is határozatlanná válik.