Feladat: 1170. matematika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Abos I. ,  Ámon Magdolna ,  Baróti Gy. ,  Baróti György ,  Bellay Ágnes ,  Benczúr András ,  Berecz Ágota ,  Demendy Z. ,  Draskóczy Judit ,  Farkas Zoltán ,  Fazekas P. ,  Fejéregyházi Sándor ,  Földeáki Mária ,  Gálfi László, ,  Gecsey László ,  Gerencsér László ,  Görbe T. ,  Klukovits Lajos ,  Lehel J. ,  Malatinszky G. ,  Mihályi Zoltán ,  Nárai György ,  Naszályi F. ,  Nováky Béla ,  Pázmándi László ,  Sebestyén Zoltán ,  Seprődi László ,  Somos Péter ,  Sonnevend György ,  Surányi András ,  Székely Gábor ,  Szekeres Veronika ,  Szepesvári István ,  Szidarovszky Ágnes ,  Szidarovszky Ferenc ,  Tamás Géza ,  Udvary A. ,  Vadász Péter ,  Zalán Péter ,  Zalay M. 
Füzet: 1963/március, 113 - 114. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Algebrai átalakítások, Nevezetes azonosságok, Polinomok szorzattá alakítása, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1962/április: 1170. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Helyettesítsünk az x+y+z=0 összefüggés alapján z helyébe -(x+y)-t és fejezzük ki a fellépő hatványösszegeket x-szel és y-nal:

x2+y2+z2=x2+y2+(x+y)2=2(x2+xy+y2),(1)
x3+y3+z3=x3+y3-(x+y)3=-3x2y-3xy2=-3xy(x+y),(2)
x4+y4+z4=x4+y4+(x+y)4=2x4+4x3y+6x2y2+4xy3+2y4=(3)
=2(x4+2x3y+3x2y2+2xy3+y4),
x5+y5+z5=x5+y5-(x+y)5=(x+y)[x4-x3y+x2y2-(4)
-xy3+y4-(x4+4x3y+6x2y2+4xy3+y4)]=
=(x+y)(-5x3y-5x2y2-5xy3)=-5xy(x+y)(x2+xy+y2),
x7+y7+z7=x7+y7-(x+y)7=(x+y)[x6-x5y+x4y2-(5)
-x3y3+x2y4-xy5+y6-(x3+3x2y+3xy2+y3)2]=
=(x+y)[x6-x5y+x4y2-x3y3+x2y4-xy5+y6-(x6+
+6x5y+15x4y2+20x3y3+15x2y4+6xy5+y6)]=
=(x+y)(-7x5y-14x4y2-21x3y3-14x2y4-7xy5)=
=-7xy(x+y)(x4+2x3y+3x2y2+2xy3+y4).

Az (1) jobb oldalán álló háromtagú kifejezést négyzetre emelve
(x2+xy+y2)2=x4+2x3y+3x2y2+2xy3+y4.(6)
Így (1) és (3)-ból
(x2+y2+z2)2=4(x2+xy+y2)2=2[2(x4+2x3y+3x2y2+2xy3+y4)]=
=2(x4+y4+z4).
Ezzel az α) egyenlőséget igazoltuk.
Ha a β)-ban nevezőben szereplő hatványösszegek egyike sem 0, akkor a rájuk nyert (1)‐(5) kétváltozós kifejezéseket behelyettesítve a lehetséges egyszerűsítések után az első kéttagú kifejezésben
56+76=2
adódik. A második kifejezésben is egyszerűsíthetünk minden az ismeretleneket tartalmazó kifejezéssel, ha az első törtnél figyelemmel vagyunk (6)-ra is, és
35+75=2
adódik. Ezzel β)-t is igazoltuk.
A fellépő nevezők értéke 0, ha x, y, vagy x+y=-z értéke 0. Ha egyik változó sem 0, akkor
x2+xy+y2=(x+y2)2+3y24
sem 0, s így a négyzete sem. A β)-ban fellépő törteknek tehát mindig van értelme, ha x, y, z egyike sem 0, és csak akkor.
Klukovits Lajos (Szeged, Radnóti M. g. III. o. t)

 

Megjegyzések. 1. Hasonló szorzatalakokat nyerhetünk a fellépő hatványösszegekre a változók szimmetriájának megbontása nélkül is, csak az x+y+z=0 összefüggést használva fel ismételten. Pl.
x3+y3+z3=(x2+y2+z2)(x+y+z)-(x2y+x2z+xy2+y2z+xz2+yz2)=
=-(xy+yz+zx)(x+y+z)+3xyz=3xyz.
Ezen az úton is eljuthatunk a feladat megoldásához.
Bellay Ágnes (Budapest, Fazekas M. gyak. g. IV. o. t.)

 

2. α)-t igazolhatjuk a változók szimmetriájának megbontása nélkül a két oldal különbségének szorzattá alakításával is:
2(x4+y4+z4)-(x2+y2+z2)2=x4+y4+z4-2x2y2-2x2z2-2y2z2=
=x4-2x2(y2+z2)+y4+z4-2y2z2=[x2-(y2+z2)]2-4y2z2=
=(x2-y2-z2+2yz)(x2-y2-z2-2yz)=[x2-(y-z)2][x2-(y+z)2]=
=(x-y+z)(x+y-z)(x-y-z)(x+y+z)=0,
mert az utolsó tényező 0.