A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A kitűzött kérdéssel egyenértékű az, hogy a bal és jobb oldal különbsége ‐ jelöljük -val ‐ mely -ekre pozitív. Fejezzük ki második és harmadik tagját is -szel. Mivel ),
( másodfokú polinomját szorzattá alakítottuk annak felhasználásával, hogy a egyenlet gyökei , .) Az utolsó alak első két tényezője sohasem negatív, de lehet 0, éspedig ha ‐ a (, ) intervallumban ‐ , , ill. , . Ezen -ek kizárása után akkor és csak akkor pozitív, ha a harmadik tényező pozitív, azaz Ez a és intervallumban teljesül. A kizárt értékek közül és e részintervallumokba esnek, így a megoldás: | | Az utóbbi két intervallum az első kettőből hozzáadásával áll elő, ezért az általános megoldás egyszerűbben írható. Ívmértékben: | | ahol egész szám.
Kemenes János (Budapest, Könyves Kálmán g. III. o. t.)
Megjegyzések. 1. függvényeivel is sikerül kifejezni -t. Ugyanis a szinuszok különbségét és összegét szorzattá alakítva:
Ez a fentiekhez hasonlóan akkor és csak akkor pozitív, ha
A kizárt érték a kapott korlátok közé esik, az intervallumot kettévágja. Osztva 2-vel a fenti eredményre jutunk.
Demendy Zoltán (Budapest, Hengersor úti g. IV. o. t.)
2. Többen grafikus úton, tagjainak szokásos ábrázolásával vélték megoldani a feladatot. Ez a módszer jó tájékozódást ad, de a kritikus helyek közelében bizonytalanná válik, ti. ott, ahol a két oldal egyenlő. Számszerű vizsgálat nélkül nem állíthatunk biztosat az e helyek ,,kis'' környezetében érvényes nagyságviszonyokról. |