A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az és egyenestől mért távolságok kisebbikén, ha a két távolság egyenlő, ezek közös értékét fogjuk érteni a szokásnak megfelelően. Jelöljük az adott távolságot -vel, a téglalap -vel, ill. -fel párhuzamos szimmetriatengelyét -gyel, ill. -gyel (1. ábra). Vizsgáljuk először azokat a pontokat, amelyek nincsenek messzebb -től, mint -től, sem -től nincsenek messzebb, mint -tól. Ezek -nek azon az oldalán vannak, amelyiken , másrészt nek azon az oldalán, mint (hozzávéve az és egyenes megfelelő részeit is), vagyis az és meghatározta abban a síknegyedben, a határokat is hozzávéve, amelybe és metszéspontja esik. A keresett mértani hely ide eső részéből a többi rész a szimmetriaviszonyok alapján már könnyen fog adódni.
1. ábra Két pontnak, amelyek egymás tükörképei -re vagy -re, vagy a két egyenes metszéspontjára, egyenlő a távolsága -től is, -től is, így vagy mindegyik hozzátartozik a mértani helyhez, vagy egyik sem. Elég tehát az és közti egyik síknegyedet vizsgálni. Vegyük azt, amelyiken sem , sem nem megy át (ez teljesen benne van ben). Az -n és -en -tól távolságra levő és pont nyilván a mértani helyhez tartozik. Legyen a mértani hely egy további pontja a vizsgált síkrészben, és vetülete -n, ill. -en , ill. . Mivel téglalap, azért . Másrészt , tehát , s így egy egyenlő szárú derékszögű háromszög, tehát . Ez azt jelenti, hogy a mértani hely pontjai a egyenesszakaszon vannak. Legyen a szakasz egy tetszés szerinti pontja , vetülete -n, -en , , akkor egyenlő szárú derékszögű háromszög, s így , tehát a mértani helyhez tartozik. A mértani helynek a vizsgált síkrészbe eső része tehát a egyenesszakasz. A be eső további része e szakasz -re, -re és az pontra vonatkozó tükörképéből annyi, amennyi még -hez tartozik. Ez egy négyzet kerülete, melynek átlói az és az egyenesen vannak és hosszúságúak, feltéve, hogy nem nagyobb az és egyenesek távolságának, sem az és egyenesek távolságának felénél, különben e négyzet kerületének a -be eső (esetleg nem is összefüggő) részeiből áll.
2. ábra Legyen most már a egy tetszés szerinti pontja és az re vonatkozó tükörképe (2. ábra). Ekkor és távolsága -től és -tól megegyezik, továbbá egyenlő -nek -től és -nek -től mért távolsága, és hasonlóan -nek -től és -nek -től való távolsága. Így és vagy mindkettő a mértani helyhez tartozik, vagy egyik sem. Hasonló érvényes -nek re vett tükörképére és -nek -re vett tükörképére is. A teljes mértani helyet ezek szerint úgy kapjuk, hogy a mértani hely be eső részét -re tükrözzük, majd a tükörképet -re tükrözzük és a második tükörképet újra -re. Aszerint, hogy , , és között rendre , ill. a , ill. , ill. nagyságviszony áll fenn, a mértani hely a 3‐6. ábrák szerint alakul, esetén a mértani helynek az adott téglalap középpontjában elszigetelt pontja van. Jankó Mihály (Szentendre, Móricz Zs. g. III. o. t.)
|