Feladat: 1159. matematika feladat Korcsoport: 14-15 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Jankó Mihály 
Füzet: 1962/november, 122 - 124. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Tengelyes tükrözés, Mértani helyek, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1962/január: 1159. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Az e és g egyenestől mért távolságok kisebbikén, ha a két távolság egyenlő, ezek közös értékét fogjuk érteni a szokásnak megfelelően. Jelöljük az adott távolságot d-vel, a téglalap e-vel, ill. f-fel párhuzamos szimmetriatengelyét e1-gyel, ill. f1-gyel (1. ábra). Vizsgáljuk először azokat a P pontokat, amelyek nincsenek messzebb e-től, mint g-től, sem f-től nincsenek messzebb, mint h-tól. Ezek e1-nek azon az oldalán vannak, amelyiken e, másrészt f1 nek azon az oldalán, mint f (hozzávéve az e1 és f1 egyenes megfelelő részeit is), vagyis az e1 és f1 meghatározta abban a T1 síknegyedben, a határokat is hozzávéve, amelybe e és f metszéspontja esik. A keresett mértani hely ide eső részéből a többi rész a szimmetriaviszonyok alapján már könnyen fog adódni.

 
 
1. ábra
 

Két pontnak, amelyek egymás tükörképei e-re vagy f-re, vagy a két egyenes A metszéspontjára, egyenlő a távolsága e-től is, f-től is, így vagy mindegyik hozzátartozik a mértani helyhez, vagy egyik sem. Elég tehát az e és f közti egyik síknegyedet vizsgálni. Vegyük azt, amelyiken sem e1, sem f1 nem megy át (ez teljesen benne van T1 ben).
Az e-n és f-en A-tól d távolságra levő D1 és D2 pont nyilván a mértani helyhez tartozik. Legyen P a mértani hely egy további pontja a vizsgált síkrészben, és P vetülete e-n, ill. f-en P1, ill. P2. Mivel AP1PP2 téglalap, azért d=PP1+PP2=PP1+AP1. Másrészt d=AD1=AP1+P1D1, tehát PP1=P1D1, s így PP1D1 egy egyenlő szárú derékszögű háromszög, tehát PD1P1=45. Ez azt jelenti, hogy a mértani hely P pontjai a D1D2 egyenesszakaszon vannak.
Legyen a szakasz egy tetszés szerinti pontja P*, vetülete e-n, f-en P1*, P2*, akkor P*P1*D1 egyenlő szárú derékszögű háromszög, s így P*P1*+P*P2*=P1*D1+AP1*=AD1=d, tehát P* a mértani helyhez tartozik. A mértani helynek a vizsgált síkrészbe eső része tehát a D1D2 egyenesszakasz. A T1 be eső további része e szakasz e-re, f-re és az A pontra vonatkozó tükörképéből annyi, amennyi még T1-hez tartozik. Ez egy négyzet kerülete, melynek átlói az e és az f egyenesen vannak és 2d hosszúságúak, feltéve, hogy d nem nagyobb az e és g egyenesek a távolságának, sem az f és h egyenesek b távolságának felénél, különben e négyzet kerületének a T1-be eső (esetleg nem is összefüggő) részeiből áll.
 
 
2. ábra
 

Legyen most már P a T1 egy tetszés szerinti pontja és P' az e1 re vonatkozó tükörképe (2. ábra). Ekkor P és P' távolsága f-től és h-tól megegyezik, továbbá egyenlő P-nek e-től és P'-nek g-től mért távolsága, és hasonlóan P-nek g-től és P'-nek e-től való távolsága. Így P és P' vagy mindkettő a mértani helyhez tartozik, vagy egyik sem. Hasonló érvényes P'-nek f1 re vett P'' tükörképére és P''-nek e1-re vett P'' tükörképére is. A teljes mértani helyet ezek szerint úgy kapjuk, hogy a mértani hely T1 be eső részét e1-re tükrözzük, majd a tükörképet f1-re tükrözzük és a második tükörképet újra e1-re. Aszerint, hogy a, b, d és a+b között rendre 2dba, ill. a b<2d<a, ill. b<a<2d<a+b, ill. 2d>a+b nagyságviszony áll fenn, a mértani hely a 3‐6. ábrák szerint alakul, 2d=a+b esetén a mértani helynek az adott téglalap középpontjában elszigetelt pontja van.
 
 

 Jankó Mihály (Szentendre, Móricz Zs. g. III. o. t.)