Feladat: 1156. matematika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Szép András 
Füzet: 1962/november, 117. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Maradékos osztás, Oszthatósági feladatok, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1962/január: 1156. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Az eljárást így mondhatjuk ki: Legyen d páratlan, 5-tel nem osztható (természetes) szám, és ennek valamely, 1-es jegyre végződő többszöröse 10δ+1, ahol δ természetes szám. Az N (többjegyű) szám akkor és csak akkor osztható d-vel, ha az utolsó jegyének elhagyásával nyert számból az elhagyott jegy δ-szorosát levonva a nyert különbség osztható d-vel.
A bizonyításban N utolsó jegyét u-val, az elhagyásával nyert számot N'-vel, a különbséget N1-gyel jelöljük. Eszerint N=10N'+u és N1=N'-δu. Tekintsük a 10N1 számot. Erre 10N1=10N'-10δu=N-u-10δu=N-u(10δ+1)=N-umd=N-nd, ahol n=um és m az a (természetes) szám, amellyel d-t szorozva 10δ+1-et kaptuk.
Eszerint ha N osztható d-vel, azaz N=dk, ahol k egész szám, akkor 10N1 is osztható vele, mert

10N1d=N-ndd=k-n,10N1=N-nd=(k-n)d,
és k-n egész szám. A feltevés szerint d a 10-höz képest relatív prim, mert 10=25-nek egyik tényezőjével sem osztható, azért 10N1 csak úgy osztható d-vel, ha N1 osztható vele. Ha viszont N nem osztható d-vel, akkor 10N1 sem, ugyanannyi maradékot ad d-vel osztva, mint N. Így N1 sem lehet osztható d-vel.
Fordítva, ha N1 osztható d-vel, akkor 10N1 is és N=10N1+nd is osztható d-vel. Ezzel az állítást bebizonyítottuk.
d-hez mindig található az 1-re végződő többszöröst adó m szám, mert d utolsó jegye
1,3,7,vagy9,
ennélfogva m gyanánt minden olyan szám megfelel,1 melynek utolsó jegye rendre
1,7,3,ill.9.
Ennek alapján minden egyes d osztó mellett több m, ill. δ számot is használhatunk. Pl. d=7, 11 esetében a legkisebb δ a már látott 2, ill. 1, a d=13 esetben pedig 713=91-ből δ=9, és ezekkel a δu szorzat könnyen képezhető. De gondolva arra, hogy 71113=1001, mindhárom esetben jól használható δ=100 is, amíg N, N1, N2, ..., Ni-nek még elegendő számú jegye van. Látjuk azonban, hogy az N, N1, N2, ... számok rövidülésében az utolsó jegy elhagyása a lényeges.
Megjegyezzük még, hogy ha N nem osztható d-vel, akkor az N1:d osztás maradéka általában más, mint az N:d (és 10N1:d) osztás maradéka.
 
 Szép András (Budapest, Rákóczi F. g. II. o. t)
1Páros, valamint 5-re végződő d-vel az eljárás csak azért nem alkalmazható, mert nincs 1-re végződő többszörösük.