A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A paralelepipedont megszerkesztettnek tekinthetjük, ha meghatároztuk mind a 6 lapsíkját. Ekkor bármelyik lapsíkból a 4 vele nem párhuzamos lapsík kimetszi a -n levő 4 élt, a 4 csúcsot pedig e 4 él közül a nem párhuzamos párok metszéspontja adja. A test 12 éle 4-esével párhuzamos, ezért mindegyik adott egyenesünk másik 4-esbe tartozik, tehát , , egyeneseinkkel megkaptuk minden élének irányát. Belőlük a 3 párhuzamos lapsík pár állását is meghatározhatjuk, azaz egy‐egy olyan síkot, amely párhuzamos -nek 2 szemközti lapjával. Evégett egy tetszés szerinti ponton át meghúzzuk az , , -val párhuzamos , , egyenest, ekkor az , , a , és a , metsző egyenes párok által meghatározott , , síkok adják meg lapsíkjainak állását. Magukat a lapsíkokat helyzet szerint rögzítve párosával úgy kapjuk, hogy vesszük az -en, ill. -n átmenő, -gyel párhuzamos , ill. síkot, továbbá a -n, ill. -n átmenő, -vel párhuzamos , síkot, végül az -en, ill. -n átmenő, -mal párhuzamos síkot. Így a 6 páronként párhuzamos sík paralelepipedont határoz meg, és , , mindegyikén 2 különböző állású -sík megy át, tehát mindegyik egyenesünk a paralelepipedonnak éle. Szerkesztéseink egyértelműek, ezért ha van megoldás, akkor 1 megoldás van. Megoldás csak akkor nincs, ha valamelyik egyenesre illesztett 2 sík ‐ pl. az -en átmenő és ‐, nem metszi egymást, hanem egybeesik. Ez ‐ a példát folytatva - azt jelenti, hogy már és is egybeesnek, tehát benne van -ben és ennélfogva is egybeesik és -mal, és így a -n, ill. -n átmenő 2‐2 sík is egybeesik. Ez azt jelenti, hogy van olyan sík, amely, , , mindegyikével párhuzamos. (Pl. , , különböző magasságban fekvő különböző irányú vízszintes egyenesek.)
Kotsis Domokos (Budapest, József A. g. III. o. t.)
Megjegyzések. 1. Egyszerűbben kapjuk a lapsíkokat, ha mindegyik adott egyenesen át megszerkesztjük az egy‐egy további egyenessel párhuzamos síkot, pl. -en át a -vel, valamint a -val párhuzamos síkot. A fenti módon viszont könnyebb belátni, hogy nincs mindig megoldás. Ennek vizsgálata számos dolgozatból hiányzik, másrészt gyakori az a téves megállapítás, hogy a feladatnak mindig van pontosan egy megoldása. 2. Több szorgalmas megoldó nem jól nézett utána a szükséges fogalmaknak. Így adódott pl, a következő kiindulás: ,,A paralelepipedon olyan poliéder, melynek határoló lapjai paralelogrammák; ebből következik, hogy szemközti határoló lapjai párhuzamosak és egybevágók''. Helyesen két‐két lap párhuzamosságát követeljük meg, és ennek lesz következménye a határoló lapok paralelogramma alakja és a szemben fekvő lapok egybevágósága, ‐ ha még azt is hozzávesszük, hogy a különböző állású sík‐párok száma 3 legyen. Az idézett kijelentés ráillik pl. a kristálytanból is ismert, 12 egybevágó rombusszal határolt ún. rombdodekaéderre is, amely kockából származtatható az 1078. feladatban leírt módon. Az idézet szerint két (,,valódi'') paralelepipedonból ‐ ha van egybevágó lapjuk ‐ az ezek mentén való összeillesztéssel előállott poliéder is paralelepipedon volna, és ezt az eljárást tovább akárhányszor ismételhetnénk. Több dolgozat viszont feleslegesen hozzátette a meghatározó jegyekhez a szomszédos lapok merőlegességét. Ebben az értelemben azt is olvashattuk, hogy az adott egyenesek csak merőlegesek lehetnek. Néhány versenyző előtt a térbeli szerkesztés fogalma nem volt világos: ,,elméletileg úgy oldom meg, hogy , de megszerkeszteni nem tudom, mert nem tanulok ábrázoló geometriát.'' A fenti megoldás példát mutatott egy térbeli szerkesztés elvégzésére. K. M. L. 23 (1961/11) 124. o. |