Feladat: 1134. matematika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Biró Ilona ,  Fekete Tamás 
Füzet: 1962/szeptember, 26 - 27. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Algebrai átalakítások, Polinomok szorzattá alakítása, Polinomok négyzetösszege, Mértani sorozat, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1961/november: 1134. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Képezzük (1) jobb és bal oldalának D különbségét. Ezt úgy írhatjuk, mint két négyzetekből álló különbség különbségét, ezeket pedig szorzattá alakítjuk:

D=[(x2n+1-2x2n-1y2+2x2n-3y4-...±2xy2n)2-(x2n+1)2]--[(y2n+1)2-(y2n+1-2y2n-1x2+2y2n-3x4-...±2yx2n)2]==(2x2n+1-2x2n-1y2+2x2n-3y4-...±2xy2n)(-2x2n-1y2++2x2n-3y4-...±2xy2n)-(2y2n+1-2y2n-1x2+2y2n-3x4--...±2yx2n)(2y2n-1x2-2y2n-3x4+...2yx2n).
A közös 2x, 2xy2, ill. 2y, 2yx2 tényezők kiemelése után
D=4x2y2(x2n-x2n-2y2+x2n-4y4-...±y2n)(-x2n-2+x2n-4y2--...±y2n-2)-4x2y2(y2n-y2n-2x2+y2n-4x4-...±±x2n)(y2n-2-y2n-4x2+...x2n-2).

Páros n esetén a zárójeles kifejezések utolsó tagjában mindenütt a felső előjel érvényes, ezért a két szorzat megfelelő tényezői csak a tagok sorrendjében különböznek, tehát D=0. Ugyanezt kapjuk páratlan n esetén is, amikor az utolsó tagokban az alsó előjel érvényes, ugyanis ekkor D kivonandójának többtagú tényezői az első tag megfelelő tényezőjéből (-1)-gyel való szorzással állnak elő, és ezért D kivonandója a kisebbítendőnek (-1)2=1-szerese.
Eszerint minden n természetes szám mellett D=0, tehát (1) érvényes.
 
 Fekete Tamás (Budapest, Toldy F. g. IV. o. t.)
 
II. megoldás. Ha x0, akkor az (1) bal oldalán álló első polinom tagjai, az első tagot nem tekintve, olyan n tagú mértani sorozatot alkotnak, melynek kezdő tagja -2x2n-1y2, és hányadosa -y2/x2. A hányados minden valós x, y-ra különbözik 1-től, ezért a polinom az ismert összeg‐képlet felhasználásával zárt alakban felírható:
x2n+1-2x2n-1y2...±2xy2n=x2n+1-2x2n-1y2(-y2x2)n-1-y2x2-1==x2n+1-2xy2(-y2)n-x2n-y2-x2=x2n+1-2xy2x2n+(-1)n+1y2nx2+y2.



A második polinom úgy áll elő az elsőből, hogy x-et és y-t felcseréljük. Ezért ha y0, így írható:
y2n+1-2yx2y2n+(-1)n+1x2ny2+x2.
A két kifejezésben szereplő tört páratlan n esetén azonos, páros n esetén pedig egyik a másiknak (-1)-szerese; összefoglalva: bármely (pozitív egész) n mellett egyik a másiknak (-1)n+1-szerese. Ennélfogva
x2n+(-1)n+1y2nx2+y2=z(2)
jelöléssel a két polinom így írható:
x2n+1-2xy2z,y2n+1-2(-1)n+1yx2z.

Most már négyzetösszegük
x4n+2+y4n+2-4x2y2z[x2+(-1)n+1y2n]+4x2y2z2(y2+x2).
Az utolsó tagban z(y2+x2) helyére (2) számlálóját írva ez a részlet az előtte állóval együtt 0-t ad, tehát a négyzetösszeg értéke x4n+2+y4n+2, az állításnak megfelelően.
Ha x és y közül valamelyik 0, akkor az azonosság nyilvánvalóan fennáll.
 
 Biró Ilona (Miskolc, Herman O. lg. IV. o. t.)