Feladat: 1114. matematika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Bellay Ágnes ,  Benczúr András ,  Bollobás Béla ,  Csipka L. ,  Demendy Z. ,  Fajszi Cs. ,  Farkas Zoltán ,  Fukker G. ,  Gagyi Pálffy A. ,  Gálfi László ,  Gáspár R. ,  Huber T. ,  Katona Éva ,  Kéry G. ,  Kóta J. ,  Kunszt Z. ,  Lehel Cs. ,  Lehel J. ,  Major J. ,  Máté A. ,  Máté E. ,  Molnár Emil ,  Nagypál B. ,  Náray-Szabó G. ,  Opálény M. ,  Pór A. ,  Simonovits Miklós ,  Sonnevend György ,  Szegő K. ,  Székely Jenő ,  Szepesvári I. ,  Szidarovszky Ágnes ,  Szidarovszky F. ,  Vesztergombi György ,  Vincze I. ,  Zalán F. Á. ,  Zalán P. ,  Zalay Miklós 
Füzet: 1962/április, 154 - 157. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Negyedfokú (és arra visszavezethető) egyenletek, Egész együtthatós polinomok, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1961/május: 1114. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

a) Jelentse β az (1) egyenlet egy gyökét, vagyis álljon fenn

g(β)=β4+3β3+4β2+2β+1=0.(3)
Eszerint a -β számra teljesül
(-β)4-3(-β)3+4(-β)2-2(-β)+1=0,
vagyis -β gyöke az
x4-3x3+4x2-2x+1=0(4)
ugyancsak negyedfokú egyenletnek, melyben a páratlan fokszámú tagok együtthatói az (1) megfelelő együtthatóinak (-1)-szeresei, a többi együtthatók pedig egyenlők (1) megfelelő együtthatóival. β az (1)-nek bármelyik gyökét jelentheti, ezért (4)-et az (1) mindegyik gyökének (-1)-szerese kielégíti. Más szám nem is tesz eleget (4)-nek, hiszen ha ennek egy gyöke γ, akkor -γ gyöke a (4)-ből az iménti módosítással képezett egyenletnek, vagyis (1)-nek. Ezek szerint (4) éppen a keresett első egyenlet.
Ha (3) teljesül, akkor β0, hiszen g(0)=10. Így mindegyik β gyök reciprokára fennáll
g(β)β4=1+31β+4(1β)2+2(1β)3+(1β)4=0,
tehát mindegyik gyök reciproka kielégíti a
g*(x)=x4-2x3+4x2-3x+1=0(5)
egyenletet, melynek együtthatói fordított sorrendben egyeznek (1) együtthatóival (a sorrend természetesen x fogyó hatványainak rendjében értendő). (5) valóban a keresett második egyenlet, mert gyökei csak az előírt számok, hiszen ha (5)-nek egy gyöke γ, akkor ugyanez a meggondolás mutatja, hogy 1/γ kielégíti (1)-et.
Mármost első meggondolásunkat (5)-re alkalmazva nyerjük, hogy a harmadik egyenlet:
g¯*(x)=x4+2x3+4x2+3x+1=0.(6)

b) Képezzük elsőnek a g(x)g¯(x)=G1(x) szorzatot. g¯(x) egymás utáni tagjaival g(x)-et végigszorozva a részletszorzatok ugyancsak x fogyó hatványai szerint rendezett polinomok lesznek, és legmagasabb fokú tagjuk fokszáma lépésről lépésre 1-gyel kisebb lesz. Ezt tudva célszerű lesz a részletszorzatokat ‐ a közönséges számok szorzásánál szokásos írásmódhoz hasonlóan ‐ lépcsőzetesen úgy rendezni, hogy x ugyanazon kitevős hatványai egy‐egy oszlopba jussanak. Így x hatványát minden oszlopban elég egyszer kiírni (pl. csak a felső tagban).
(x4+3x3+4x2+2x+1)̲(x4-3x3+4x2-2x+1)x8+3x7+4x6+2x5+x4-3x6-9x6-12-16-3x3+4x6+12+16+8x3+4x2-21-16-8x3-4x3-2x+11+3x3+4x2+2x+1G1(x)=x8MMMm-x6MMM+6x4¯MMi+4x2MMi+1¯.
A páratlan kitevős hatványok kiesése várható volt. Hiszen (1) gyökeit β1, β2, β3, β4-gyel jelölve (4) gyökei -β1, -β2, -β3, -β4, így gyöktényezős alakban
G1(x)=g(x)g(x)=(x-β1)(x-β2)(x-β3)(x-β4)(x+β1)(x+β2)(x+β3)(x+β4)==(x2-β12)(x2-β22)(x2-β32)(x2-β42),
és ezt polinommá kifejtve x-nek csak páros kitevős hatványai léphetnek fel.
A fentebbiek alapján nyilvánvaló, hogy a g*(x)g¯*(x)=G2(x) szorzatot G1(x)-ből is megkaphatjuk, az együtthatókat fordított sorrendben véve, tehát
G2(x)=x8+4x6+6x4-x2+1.

Ezekből (1) és a képezett három egyenlet bal oldalainak szorzata:
G1(x)G2(x)=x16+3x14+8x12+21x10+55x8+21x6+8x4+3x2+1,
és ez, amint várható volt, x2-re nézve szimmetrikus polinom, hiszen minden gyökének (-1)-szerese, reciproka és reciprokának (-1)-szerese ugyancsak gyök, akárcsak (2)-ben (és minden gyök ugyanannyiszoros gyök), amint azt az 1113. feladatban láttuk.
Ezért ‐ ha az állítás igaz ‐ a meghatározandó további két egész együtthatós polinom szorzata ugyancsak x2-re nézve szimmetrikus polinom lesz, fokszáma 20-16=4, két szélső együtthatója 1, tehát
H(x)=x4+Ax2+1
alakú. Az A együttható meghatározása végett képezzük G1(x)G2(x) és H(x) szorzatát és kérdezzük, van-e olyan A, amelyre
G1(x)G2(x)H(x)f(x).
A szorzat a szimmetrikus tagoknak egy‐egy zárójelbe való foglalásával
(x20+1)+(3+A)(x18+x2)+(9+3A)(x16+x4)+(24+8A)(x14+x6)++(63+21A)(x12+x8)+(42+55A)x10.


Az azonosság akkor és csak akkor áll fenn, ha valamennyi megfelelő együttható egyenlő:
3+A=9+3A=24+8A=63+21A=0és42+55A=-123.
Valamennyi feltételből A=-3 adódik, tehát
Hx=x4-3x2+1.

Mármost
H(x)=(x4+2x2+1)-x2=(x2-1)2-x2==(x2-1-x)(x2-1+x),(7)


tehát valóban írható két egész együtthatós polinom szorzata gyanánt. Ezzel az állítást bebizonyítottuk.
 
 Zalay Miklós (Budapest, XVIII., Hengersor úti Gimn. III. o. t.)
 
Megjegyzések. 1. Többen H(x)-nek két tényezőre bontása céljára megoldották a H(x)=0 egyenletet:
(x2)1,2=3±52,
és az irracionális gyökök láttán kimondták, hogy a kívánt felbontás lehetetlen, a feladat állítása téves.
Megmutatjuk, hogy kissé hosszabb úton ebből a kiindulásból is el lehet jutni a (7) eredményhez. Észrevéve, hogy
(x2)1=3-52=6-254=(5-12)2, és hasonlóan(x2)2=(5+12)2,


H(x) gyökei a következők:
x1=5-12,x2=1-52,x3=5+12,x4=5+12.
Ha a feladat állítása igaz, és a kérdéses két polinom másodfokú, akkor létezik ezeknek olyan két párba állítása, amelyben az összegek is és a szorzatok is egész számok. Ilyen az x1, x4, és x2, x3 párosítás:
x1+x4=-1,x1x4=-1;x2+x3=1,x2x3=-1.
Ezekkel
(x-x1)(x-x4)=x2+x-1és(x-x2)(x-x3)=x2-x-1,
és így valóban
H(x)=(x-x1)(x-x2)(x-x3)(x-x4)=(x2+x-1)(x2-x-1).

2. Azt, hogy G1(x) nem tartalmazhatja x páratlan kitevős hatványát, a tényezők
g(x)=(x4+4x2+1)+x(3x2+2)=K(x2)+xL(x2)ésg(x¯)=K(x2)-xL(x2)
alakjából is beláthatjuk, ahol K(x2) és L(x2) az x2 polinomjai. Így ugyanis a szorzat G1(x)=K2(x2)-x2L2(x2), ami szintén x2 polinomja.