a) Ültessünk le tetszés szerint egy $F_1$ fiút az asztalhoz, mellé egy $F_2$ ismerősét, amellé $F_2$-nek egy $F_3$ ismerősét, és ezt folytassuk, amíg meg nem akadunk. Ha $F_m$ az utolsó, akit leültethettünk, akkor kell, hogy $F_m$ összes ismerősei, tehát legalább $n$ fiú, már előbb az asztalnál üljenek, különben folytathatnánk az asztalhoz ültetést.
Legyen $F_m$ ismerősei közül $F_i$ az első, akit asztalhoz ültettünk, akkor most felállítjuk az előtte leültetetteket, a maradók megfelelnek a feltételeknek, hiszen $F_m$ ismeri $F_i$-t és $F_m$-en kívül minden ismerőse is ‐ tehát legalább még $n$ fiú ‐ az asztalnál ül.
b) Ha a táborozásnak csak $n+1$ tagja van ‐ és így mindenki mindenkit ismer ‐, akkor valóban csak $n+1$ fiút ültethetünk le a kívánt módon. Hasonlóan akkor is, ha a résztvevők olyan $n+1$ tagú csoportokba rendezhetők, amelyeken belül bármelyik két fiú ismeri egymást, de senki sem ismer más csoportbelit. ‐ Ha viszont $n=2$, a fiúk $j$ száma legalább 4, és a fiúk olyan $F_1\mathrm{,}{F}_2\mathrm{,}\text{...}\mathrm{,}{F}_j$ sorozatba rendezhetők, melyben mindenki csak a két szomszédját ismeri, továbbá $F_1$ és $F_j$ egymást, akkor a kívánt elhelyezés csak valamennyi fiú leültetésével valósul meg, tehát $n+1=3$-nál többen ülnek az asztalnál.