Feladat: 1091. matematika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Gálfi László ,  Knuth Előd ,  Nováky Béla 
Füzet: 1962/április, 145 - 148. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Háromszögek hasonlósága, Forgatva nyújtás, Körök, Síkgeometriai szerkesztések, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1961/február: 1091. matematika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Legyenek a körök rendre ka, kb, kc, közös középpontjuk O, sugaruk OA1=ra, OB1=rb ill. OC1=rc; nyilvánvaló, hogy ra>rb>rc. A keresett szelő egy pontját tetszés szerint választhatjuk, legyen ez C1 a kc-n. C1 az A1B2 szakasz belsejében van, ez az előírt aránnyal együtt azt jelenti, hogy A1-et C1-től b:a arányban távolítva, egyszersmind C1 körül 180-kal elforgatva B2-be jutunk. Eszerint B2-t kb-ből azzal a k1 körrel metszhetjük ki, amely ka-ból C1 körüli 180 szögű és b:a arányú forgatva nyújtással áll elő.

 
 

Ennek alapján a szerkesztés a következő: egy a C1-en átmenő és C1O-tól különböző egyenesre C1 két oldalára felmérjük az a, b szakaszokat; legyen a két végpont D, ill. E, továbbá az OC1 félegyenesnek ka-n levő pontja F. Párhuzamost húzunk E-n át OD-vel és DF-fel; legyen az OC1-gyel való metszéspontjuk O1 ill. F1. Ekkor az O1 körül O1F1 sugárral írt kör k1, ennek kb-vel való metszéspontja B2, a keresett szelő C1B2, és ebből A1-et a D-n átmenő, EB2-vel párhuzamos egyenes metszi ki.
Ugyanis C1 szétválasztja a D, E, az O, O1 és az F, F1 pontpárokat, ezért az EO1 és DO, valamint EF1 és DF félegyenesek ellentétes irányúak, tehát az O1EF1 és ODF szögek váltószögek, továbbá a C1EO1 és C1DO, valamint C1EF1 és C1DF hasonló helyzetű háromszög párokból
EO1:DO=b:a=EF1:DF.
Így az O1EF1 és ODF háromszögek hasonlóságából O1F1:OF=b:a, másrészt O1C1:OC1=b:a, tehát az O1 körül O1F1 sugárral írt kör valóban a fenti k1. Továbbá a C1DA1 háromszög hasonló C1EB2-höz, ezért C1A1:C1B2=C1D:C1E=a:b, tehát A1, mint a k1-en levő B2-nek megfelelője a fenti forgatva nyújtás megfordításában, rajta van ka-n. (Ezt tudva a végrehajtás DA1 egyenese mellőzhető.)
A B2 metszéspont létrejön, ha az OB2, OO1 és O1F1 szakaszokból lehet háromszöget szerkeszteni. Mármost OO1=OC1+C1O1=rc+brc/a=(a+b)rc/a, másrészt O1F1=bra/a, ezért ‐ a-t és b-t csupán arányszámoknak tekintve és mindhárom szakaszt a-val szorozva ‐ az
arb,bra,(a+b)rc(1)
szakaszoknak kell a háromszög‐egyenlőtlenséget teljesíteniük.
Ha valódi háromszög jön létre, akkor k1 2 pontban metszi kb-t, de a két megoldás nem lényegesen különböző, mert OC1-re, mint tengelyre tükrösek. Ha a háromszög egyenes szakasszá fajul el, akkor k1 érinti kb-t, tehát B2 az OC1-en adódik.
Azonban B2 csak akkor lesz a szelőnek és kb-nek C1-től (és A1-től) távolabbi, C1-ből ,,nem látható'' metszéspontja, ha a kc-hez C1-ben húzott érintőnek azon az oldalán van, mint O, más szóval az O1-gyel ellentétes oldalon. Kell tehát, hogy az érintő és kb metszéspontját G-vel jelölve O1G2<O1B22, azaz
C1O12+C1G2=C1O12+OG2-OC12<O1F12,vagyisb2a2rc2+rb2-rc2<b2a2ra2.(2)


Ha (1) fennáll, de (2) nem, akkor k1 és kb metszéspontja a B1 szerepét játssza.
 
 Gálfi László (Budapest, I. István Gimn. III. o. t)
 
Megjegyzések. 1. Kiindulásul A1-et vagy B2-t rögzítve lényegében ugyanilyen szerkesztéssel érünk célhoz. ‐ (2) így is írható:
rb2-rc2ra2-rc2<b2a2,vagyisC1GC1H<ba,
ahol H a felhasznált érintőnek ka-val való metszéspontja. Ehhez szemlélet útján is eljuthatunk. A keresett szelő i irányát megválasztva induljunk ki az O-n átmenő i irányú szelőből, majd távolítsuk ezt O-tól mindaddig, amíg van közös pontja kc-vel, vagyis míg érinti kc-t. Eközben ‐ a szemlélet szerint ‐ A1C1 állandóan növekszik és legnagyobb értéke az érintő helyzetben HC1, viszont C1B2 állandóan csökken és legkisebb értéke a véghelyzetben C1G. Ezek szerint, ha van megoldás, akkor a számlálót csökkentve, majd a nevezőt növelve a hányados értéke mindkét lépésben kisebbnek adódik, tehát
ba=C1B2A1C1>C1GA1C1>C1GHC1.
Knuth Előd (Budapest, I. István Gimn. IV. o. t.)

2. Ugyaninnen adódik, hogy C1B2 legnagyobb értéke rc+rb, A1C1 legkisebb értéke ra-rc, tehát B2 létrejövésének feltétele
ba<rc+rbra-rc,amibőlbra-arb<(a+b)rc.
Ezzel lényegében (1)-et ismételtük meg. Ugyanis a háromszög‐egyenlőtlenség másik részét mellőzhetjük, hiszen az arb és bra ,,oldalak'' összege ra>rb>rc folytán nagyobb a harmadik oldalnál:
arb+bra>arc+brc=(a+b)rc.

II. megoldás. Mérjük fel ‐ köreink síkjában bárhol ‐ az A1*C1*=a szakaszt, ennek meghosszabbítására a C1*B2*=b szakaszt és keressünk olyan O* pontot, hogy az A1*, C1*, B2*, O* pontnégyes hasonló legyen a keresett A1, C1, B2, O pontnégyeshez.
 
 


Ez fennáll ha
O*A1*O*C1*=OA1OC1=rarc=λ'ésO*C1*O*B2*=OC1OB2=rcrb=λ''.
Ismeretes, hogy e feltételeknek (külön‐külön) eleget tevő O* pontok mértani helye egy‐egy kör, pl. az első feltételre nézve az A1* és C1* alappontokhoz és a λ'(1) aránymutatóhoz tartozó ún. Apollóniosz‐kör, melynek egy M'N' átmérőjét az A1*C1* egyenesnek azok az M', N' pontjai tűzik ki, melyekre
A1*M':M'C1*=A1*N':N'C1*=λ' és A1*M'+M'C1*=A1*N'-C1*N'=A1*C1*.(3)

Az M' belső osztópont az A1*C1* szakaszon, az N' külső osztópont pedig λ'>1 miatt a C*B2* félegyenesen van. (Hasonlóan a C1*B2* szakasz külső osztópontja a C1*A1* félegyenesen van, mert 0<λ''<1. A kör középpontja ugyancsak a C1*B2* félegyenesen van.)
E két kör megszerkeszthető, egyik közös pontjuk megfelel O* gyanánt. Ennek alapján egy megfelelő A1, C1 pontpárt azok az O-ból kiinduló félegyenesek metszenek ki ka, ill. kc-ből, amelyek párhuzamosak és egyirányúak az O*A1*, ill. O*C1* félegyenessel, a szelőt pedig A1 és C1 összekötésével kapjuk.
A szerkesztés helyességének bizonyítását az olvasókra bízzuk. A diszkusszióhoz is csak megjegyezzük, hogy O* létrejön, ha mindegyik külső osztópont kívül esik a másik körön, vagy a kerületén van. A sorrend akkor lesz megfelelő, ha az O*C1*A1* szög nem hegyesszög, vagyis O*2A1*O*C1*2+A1*C1*2. Lényegében 1, vagy 0 megoldás van.
 
 Nováky Béla (Budapest, I. István Gimn. III. o. t.)
 
Megjegyzés. A szerkesztés egy egyszerű végrehajtása: A1*, C1*, B2*-tó1 a rajtuk át húzott tetszés szerinti irányú párhuzamos egyenesekre az A1*C1* egyenes egyik oldalán felmérjük ra-t, rc-t, rb-t, továbbá a C1*-on átmenő egyenes másik oldalára is rc-t. A végpontokat A', C', B', C''-vel jelölve a fenti M', N', M'', N'' osztópontokat A1*C1*-bó1 rendre az A'C'', A'C', B'C'', B'C' egyenesek metszik ki.